A kormány őszinte együttműködésre törekszik Oroszországgal

A magyar kormány őszinte, pragmatikus megközelítésre törekszik az orosz kapcsolatokban. A legnagyobb nehézséget alapvetően a lezáratlan energetikai kérdések jelentik, olyan problémák, amelyeket nem a jelenlegi kormány idézett elő – mondta Keskeny Ernő, a Külügyminisztérium FÁK-államokkal kapcsolatos külpolitikai stratégiáért felelős miniszteri biztosa szerdán az MTI-nek.

MNO
2011. 04. 06. 9:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar–orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) magyar alelnöke kifejtette: a kétoldalú kapcsolatokban a legfőbb gondot az örökölt ügyek jelentik, a leglátványosabb a Szurgutnyeftyegaz orosz energiaipari cég 21,2 százalékos részesedése a Molban. Keskeny Ernő az őszinte, pragmatikus megközelítés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kormány kevesebbet ígért, de azt betartja. „Szavahihető kormányzást ígértünk az orosz félnek, a viszonyok átláthatóvá tételét” – mondta, és hozzátette, „nincs fóbiája” az orosz tőkével szemben, amelyet szívesen látnak Magyarországon, ha működése átlátható, megfelel a hazai és az uniós előírásoknak.

„Alapvető érdekünk a gazdasági kapcsolatok erősítése”

Arra is kitért, hogy a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség árfelhajtó szerepet betöltő közvetítőkre. „Elkötelezett híve vagyok egy korrekt, kiegyensúlyozott magyar–orosz együttműködésnek” – mondta a miniszteri biztos. Kijelentette, hogy Magyarország számára a gazdasági válság után is a harmadik-negyedik legnagyobb külkereskedelmi partner Oroszország, amellyel „alapvető érdekünk a gazdasági kapcsolatok erősítése”. Utalt rá, hogy a KKB legutóbbi, hatodik ülésén Moszkvában a felek nyilatkozatot írtak alá a két ország közötti modernizációs partnerségről.

Az energetikai együttműködés vonatkozásában a magyar fél szorgalmazta: mielőbb kezdődjenek konzultációk a 2014 végén lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés megújításáról. Keskeny Ernő arról is beszélt: az oroszokon kívül amerikaiak, japánok, finnek, dél-koreaiak és franciák is nagyon érdeklődnek a paksi atomerőmű felújítása iránt, megjegyezve, hogy „az orosz ajánlat nyilván erős lesz”.

Az egykori moszkvai nagykövet elmondta: az erőmű működési idejének meghosszabbításával párhuzamosan a két új reaktorblokk építésére pályázatot csak a kormány erre vonatkozó döntése után lehet benyújtani, ezt azonban még nem hozták meg. Hangsúlyozta, hogy egy esetleges támogató kormánydöntést követően a beruházásnak és az új blokkoknak meg kell felelniük azoknak az új előírásoknak, amelyeket a közeljövőben aktuális biztonsági elemzések alapján készítenek el.

A két új blokk megépítése az előzetes becslések szerint tíz évre szóló beruházás – tájékoztatott, és hozzátette, hogy a magyar kormány jelezte az orosz félnek, „nyújtson be pályázatot az esetleges tenderre”. A volt nagykövet alapvető hibának nevezte a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének értékesítését, az intézmény szerinte jól szolgálta a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok bővítését és a magyar vállalati jelenlétet. Az eladás mikéntjéről azonban nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, az ügyészségi vizsgálat még nem zárult le.

Keskeny Ernő arról is beszámolt, hogy a két ország közötti civil kapcsolatok erősítése érdekében hamarosan magyar–orosz fórum alakul. Ennek célja elősegíteni a társadalmi párbeszédet a kultúrától az oktatáson át egészen az érzékeny történelmi kérdések megvitatásáig – mondta, s utalt arra, hogy a kultúra a kétoldalú kapcsolatokban hagyományosan kiemelt szerepet játszik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.