A kormány őszinte együttműködésre törekszik Oroszországgal

A magyar kormány őszinte, pragmatikus megközelítésre törekszik az orosz kapcsolatokban. A legnagyobb nehézséget alapvetően a lezáratlan energetikai kérdések jelentik, olyan problémák, amelyeket nem a jelenlegi kormány idézett elő – mondta Keskeny Ernő, a Külügyminisztérium FÁK-államokkal kapcsolatos külpolitikai stratégiáért felelős miniszteri biztosa szerdán az MTI-nek.

A Magyar–orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) magyar alelnöke kifejtette: a kétoldalú kapcsolatokban a legfőbb gondot az örökölt ügyek jelentik, a leglátványosabb a Szurgutnyeftyegaz orosz energiaipari cég 21,2 százalékos részesedése a Molban. Keskeny Ernő az őszinte, pragmatikus megközelítés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kormány kevesebbet ígért, de azt betartja. „Szavahihető kormányzást ígértünk az orosz félnek, a viszonyok átláthatóvá tételét” – mondta, és hozzátette, „nincs fóbiája” az orosz tőkével szemben, amelyet szívesen látnak Magyarországon, ha működése átlátható, megfelel a hazai és az uniós előírásoknak.

„Alapvető érdekünk a gazdasági kapcsolatok erősítése”

Arra is kitért, hogy a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség árfelhajtó szerepet betöltő közvetítőkre. „Elkötelezett híve vagyok egy korrekt, kiegyensúlyozott magyar–orosz együttműködésnek” – mondta a miniszteri biztos. Kijelentette, hogy Magyarország számára a gazdasági válság után is a harmadik-negyedik legnagyobb külkereskedelmi partner Oroszország, amellyel „alapvető érdekünk a gazdasági kapcsolatok erősítése”. Utalt rá, hogy a KKB legutóbbi, hatodik ülésén Moszkvában a felek nyilatkozatot írtak alá a két ország közötti modernizációs partnerségről.

Az energetikai együttműködés vonatkozásában a magyar fél szorgalmazta: mielőbb kezdődjenek konzultációk a 2014 végén lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés megújításáról. Keskeny Ernő arról is beszélt: az oroszokon kívül amerikaiak, japánok, finnek, dél-koreaiak és franciák is nagyon érdeklődnek a paksi atomerőmű felújítása iránt, megjegyezve, hogy „az orosz ajánlat nyilván erős lesz”.

Az egykori moszkvai nagykövet elmondta: az erőmű működési idejének meghosszabbításával párhuzamosan a két új reaktorblokk építésére pályázatot csak a kormány erre vonatkozó döntése után lehet benyújtani, ezt azonban még nem hozták meg. Hangsúlyozta, hogy egy esetleges támogató kormánydöntést követően a beruházásnak és az új blokkoknak meg kell felelniük azoknak az új előírásoknak, amelyeket a közeljövőben aktuális biztonsági elemzések alapján készítenek el.

A két új blokk megépítése az előzetes becslések szerint tíz évre szóló beruházás – tájékoztatott, és hozzátette, hogy a magyar kormány jelezte az orosz félnek, „nyújtson be pályázatot az esetleges tenderre”. A volt nagykövet alapvető hibának nevezte a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének értékesítését, az intézmény szerinte jól szolgálta a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok bővítését és a magyar vállalati jelenlétet. Az eladás mikéntjéről azonban nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, az ügyészségi vizsgálat még nem zárult le.

Keskeny Ernő arról is beszámolt, hogy a két ország közötti civil kapcsolatok erősítése érdekében hamarosan magyar–orosz fórum alakul. Ennek célja elősegíteni a társadalmi párbeszédet a kultúrától az oktatáson át egészen az érzékeny történelmi kérdések megvitatásáig – mondta, s utalt arra, hogy a kultúra a kétoldalú kapcsolatokban hagyományosan kiemelt szerepet játszik.

(MTI)