Az akciók idején is még megfigyelték az egyik romagyilkost?

A korábbi hivatalos közlésekkel ellentétben még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt Kiss István, a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat másodrendű vádlottja, amikor a vád szerint testvérével és egy korábbi szkinhedtársával rátámadtak a galgagyörki és a piricsei lakóházakra – tudta meg az MTI.• A romagyilkosok politikusok életére is törtek?

Valószínűtlennek tartja a Pest Megyei Bíróság szóvivője, hogy a romagyilkosságok kapcsán indult perben az új szabály adta lehetőségekkel élve a bíró a négy vádlott bármelyikének felajánlja: távol maradhat a tárgyalásoktól. Kende Katalin csütörtökön az MTI-vel azt közölte: noha a márciusban módosított büntetőeljárási törvény lehetőséget nyújt a bírónak, hogy tájékoztassa a vádlottat arról, bejelentheti a tárgyalásról való távollétét, a romagyilkosságok kapcsán indult perben az új szabály alkalmazása valószínűtlen. A vádlotti távolmaradásról szóló, március elsejétől érvényes új rendelkezés élénk vitát váltott ki. Több szakértő úgy gondolja, hogy a bírói tájékoztatás kötelező, így a friss szabály a vádlotti oldalon különböző manipulációkra, egyebek mellett a perek elhúzására ad alkalmat.

Korábbi sajtóértesülések és a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport jelentése szerint a romák elleni támadássorozat egyik vádlottját szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal, és ezt a tevékenységet csak 2008 elején – az első támadás előtt fél évvel, amikor információ merült fel, hogy fegyverkezésbe kezd – állították le. Ezzel ellentétben az MTI ügyvédi, valamint az ügyet jól ismerő politikusi és titkosszolgálati forrásból megtudta, Kiss István operatív módszerekkel történő megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-ig, a piricsei fegyveres és Molotov-koktélos támadás napjáig tartott.

Nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal

A Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőper vádirata szerint Kiss István és testvére, Kiss Árpád, valamint a szintén szélsőséges nézeteket valló, neonáci jelképeket ábrázoló tetoválásokat viselő Pető Zsolttal és egy eddig ismeretlen társával 2008. március 7-én éjjel rátörtek egy besenyszögi hivatásos vadászra, és családtagjait is megkötözve hét vadászfegyverének átadására kényszerítették. Az ügyészség szerint az egyik golyós vadászfegyverrel Kiss Árpád három hónappal később rálőtt a debreceni menekülttáborra, majd július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön, augusztus 8-án pedig a Szabolcs megyei Piricsén támadtak rá romák házaira fegyverrel és Molotov-koktéllal. A szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel, a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után olyan információt kaptak, hogy a korábban megfigyelt férfi újabb fegyverkezésbe kezd, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal.

Csontost valóban beszervezték

A Honvédelmi Minisztérium a gyanúsítottak elfogása után egy hónappal, 2009. szeptember 21-én kiadott közleményében cáfolta, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István, aki a büntetőügy negyedrendű vádlottja, „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással, és kijelentette: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „nem szervezte be”. Egy évvel később, a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca „a föllelhető iratok áttanulmányozása után” már azt közölte: Csontos Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben – valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, féléves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget – tudatták.

„Jól jönne neki”

A tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozatot követelő támadás miatt bűnsegédlettel vádolt férfi a bíróság előtt és nyomozati vallomásában, valamint több nyilatkozatában is azt mondta: a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, májusban találkozott KBH-s tartótisztjével, és ott szóba került a romák elleni támadássorozat ügyében kitűzött százmillió forintos nyomravezetői díj, amelyre utalva azt mondta: „jól jönne neki”. A Honvédelmi Minisztérium a már idézett augusztus 18-i közleményében utalt arra, hogy a KBH akkori vezetésének elrendelésére a kapcsolattartók megkeresték informátoraikat a romagyilkosságok ügyében, de a tartótiszt – akit a Kiss testvérek meg akartak ölni, miután megtudták, hogy találkozott Csontossal – a százmillió forintos „vérdíjra” utaló kijelentését nem ítélte érdemi információnak. A titkosszolgálati kapcsolattartót, H. Ernő századost a gyanúsítottak elfogása után a rendőrök kihallgatták, és ő szintén százmillió forintos nyomravezetői díjról beszélt.

H. Ernő büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható

Az akkori országos rendőrfőkapitány a tiszalöki gyilkosság után – egységesítve a halálos áldozatokkal járó támadások ügyében 10-10, a sérüléssel nem járó támadásokban egy-egymillió forintos nyomravezetői díjat – ötvenmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Bencze József altábornagy csak a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után emelte fel ezt az összeget százmillióra, és a bűncselekmény után 19 nappal fogták el a feltételezett elkövetőket Debrecenben. A HM belső vizsgálat lefolytatása után elbocsátotta H. Ernőt, de büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható. A romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport azt állapította meg: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli.

Gulyás: A KBH megvezetett minket

Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”. Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke szerdán a büntetőper szünetében az MTI-nek azt mondta: vizsgálatuk ideje alatt a KBH „megvezette” őket, mert nem adott át fontos információkat, és már jelentésükben is azt kérték, a feltárt hiányosságok, mulasztások és kötelezettségszegések miatt indítson eljárást a katonai ügyészség; és nem tudni, hogy indult-e vizsgálat. A sértett felek jogi képviselői azt tervezik, kártérítési pert indítanak az állam ellen, mert ha a szakszolgálatok „érdemi munkát végeznek”, szerintük „megakadályozható lett volna a romák elleni támadássorozat, de a tiszalöki és a kislétai gyilkosság mindenképp”.

(MTI)