„Nem lefelé, hanem felfelé kell keresni a felelősöket”

Révész Máriusz szerint két ember „bizonyos szempontból véletlenszerűen vitte el most a balhét”; a politikus így értékelte újságíróknak a bántalmazásával összefüggésbe hozott két rendőrre csütörtökön kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.• Felfüggesztett börtönt kaptak Révész Máriusz támadói

MNO
2011. 04. 14. 14:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fideszes országgyűlési képviselő – aki a táblabíróságon végigkísérte az ügy tárgyalását – azt mondta: ellentétes érzelmek vannak benne a döntést követően, „kicsit rosszízű” számára az ítélet, mert nem azokat a rendőröket ítélték el, akik 2006-ban valóban megverték. (A bíró az indokolás során hangsúlyozta: nem az elítéltek voltak a bántalmazók, de hivatásbeli kötelezettségük lett volna a képviselő segítségére sietni. Egyikük látta, a másik tudta, mi történt, mégsem intézkedtek.) Révész kitért arra is: négy és fél évvel az események után bízott abban, hogy lezárul ez az ügy, de lehetőség nyílt a harmadfokú eljárásra, így tovább folytatódik az eljárás.

Leszögezte: a bírósági tárgyalások során egyértelműen kiderült, hogy rendőrök verték meg, holott erre okuk nem volt. A rendőrök ezzel bűncselekményt követtek el, és az is egyértelmű volt, hogy nagyon sok rendőr, aki az ügyben tanúként lett beidézve, a bírósági tárgyalásokon nem mondott igazat, „azaz hamisan tanúzott” – tette hozzá. Mint mondta, volt két rendőr, akiket az ügyészségnek különböző okok miatt sikerült beazonosítania. Felidézte: a rendőrök döntő többsége mindenféle azonosító jel nélkül teljesített 2006. október 23-án szolgálatot az utcán. A két rendőrt azért sikerült a hatóságoknak azonosítaniuk, mert az egyik rövid ujjú felszerelésben volt, a másikat pedig azért, mert vallomásában arról beszélt, hogy „egy civil ruhás embert kísért hátra”.

Révész hozzátette: ezt a két rendőrt ítélte el a bíróság amiatt, hogy egyikük látta, a másik pedig tudta, hogyan verték őt meg. A politikus szerint azonban e két rendőr környezetében álló 20-30 rendőr ugyanolyan felelősséggel bír, mint ez a két rendőr, de „a kollegialitás működött”. Kérdésre válaszolva a képviselő közölte: e két rendőr nem tett utalást a bántalmazókra, az eljárás során mindig azt mondták – és szerinte ezt az ügyészség nyomozása is alátámasztotta –, hogy akkor egy helyre 7-8 egységből érkeztek rendőrök az ország különböző pontjairól. A rendőrök szerint a felszerelésben nem ismerték meg egymást.

Szintén kérdésre válaszolva a politikus arról is beszélt, hogy a 2006 őszi események miatt „nem lefelé, hanem felfelé kell keresni a felelősöket”. Hangsúlyozta: úgy véli, sokkal nagyobb a felelőssége azoknak, akik az akkori helyzetet előidézték az országban, továbbá akik több ezer rendőrt vezényeltek ki az utcára azonosító jel nélkül. Megnevezte Bene László akkori országos rendőrfőkapitányt és Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitányt is, akik ellen korábban feljelentést is tett emiatt. (Nyomozást végül nem rendeltek el velük szemben.)

Révész szerint a 2006 őszi események tanulságait le kell vonni, és külön szólt arról, hogy helyesen fogadta el a parlament az általa amnesztiatörvénynek nevezett semmisségi törvényt. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy a rendőrök gyakran 36 órás szolgálatot láttak el abban az időben, és feltehető, hogy követtek el olyan tetteket, amelyeket kipihenten nem tettek volna.

A Fővárosi Bíróság még 2009 decemberében nem jogerősen bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség elsődlegesen a bűnösség megállapításáért fellebbezett. Így került az eljárás a táblabíróságra. A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön mindkét, Révész Máriusz 2006 októberében történt bántalmazásával összefüggésbe hozott rendőrt bűnösnek mondta ki, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Csaba Attilát bűnsegédként elkövetett testi sértés, valamint bűnsegédként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, Nagy Attilát pedig bűnpártolás miatt ítélte 1-1 év, 2-2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre.

A bíró indoklása során hangsúlyozta: nem ők voltak a bántalmazók, de hivatásbeli kötelezettségük lett volna a képviselő segítségére sietni. Egyikük látta, a másik tudta, mi történt, mégsem intézkedtek. A másodfokú ítélet ellen – mivel az különbözött az első fokon kiszabottól – a vádlottak és védőik fellebbezést nyújtottak be.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.