A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységi körében bekövetkezett ipari katasztrófa hátteréről szóló jelentésében Fülöp Sándor megállapította: a vörösiszap-katasztrófát okozó létesítmény ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért több közigazgatási hatósági szerv is felelős, de összességében az egész hatósági rendszer széttagoltsága, szemléleti hiányosságai okolhatók a katasztrófáért.
Az ombudsman vizsgálata szerint a tározóra mint vízilétesítményre vonatkozó engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adta ki, legutóbb 2002-ben, majd a területi szervek átszervezése után a vízjogi engedélyezési hatáskör a vízügyi igazgatóságtól a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került. A felügyelőségnek a létesítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztotta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízilétesítménynek a tározót, illetve nem intézkedett, hogy a létesítmény építésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
Több hatóságnak kellett volna eljárnia
A vörösiszap-tározó tehát rendelkezett vízjogi engedéllyel, mint sajátos építményfajtára kiadott építési engedéllyel, de az engedélyben foglaltak betartását, így például a tározók állékonyságát, statikáját 2002-t követően egyetlen hatóság, sem a felügyelőség, sem a jegyző nem ellenőrizte – áll a vizsgálatról szóló közleményben. Az ombudsman szerint az ellenőrzés fő felelőssége nyilvánvalóan az engedélyeket kiadó hatóságé, azaz a felügyelőségé. Fülöp kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásban külön-külön is több hatóságnak kellett volna eljárnia, többek között a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, az építésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági szervezeteinek, amelyeknek a vörösiszap-ülepítéssel és -tárolással kapcsolatban szakmai feladataik voltak.
A rendkívül veszélyes létesítmény működése ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért ezért legalább öt közigazgatási hatósági szervezet is felelős az ombudsman szerint, mert „külön-külön csak a saját szűk szakmai szempontjai szerint közelítettek a létesítményhez, a vörösiszap-tározó összetett problémáját egészében véve senki sem tartotta sajátjának”. Fülöp hangsúlyozta: a tározók engedélyezésével kapcsolatos hatásköri probléma 2009 decemberében vált nyilvánvalóvá, amikor a Mal Zrt. a vörösiszap-tározó kazetták kapacitásának növeléséhez – az oldalfalak magasításához – építési engedélyt kért.
„Az ügyben mind Ajka város jegyzője, mind a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága hatáskörének hiányát állapította meg, egyetlen hatóság sem járt el érdemben az építési engedélyezési eljárásban. A bekövetkezett katasztrófa idején tehát teljes mértékben tisztázatlan volt, melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel a létesítmény engedélyezésében, illetőleg működésének felügyeletében” – olvasható a közleményben.
A hatáskör megállapítására kell törekedniük
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy jogértelmezési bizonytalanság esetén – azaz ha az alapul vett jogszabályok nem adnak konkrét iránymutatást az érintett hatóságok eljárási kötelezettségeire – a környezet szigorúbb védelmét biztosító jogértelmezés szükséges. A tartalmi jogalkalmazási szemlélet hiánya számos ügyben nagyon komoly társadalmi érdeksérelmet okozhat, vagy akár emberéleteket is követelő környezeti katasztrófához vezethet, ezért ilyenkor a hatóságoknak a hatáskör megállapítására kell törekedniük – áll a vizsgálatról szóló közleményben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodáján az MTI érdeklődésére azt közölték, hogy az ajkai timföldgyár működéséhez szükséges egységes környezethasználati engedélykérelmét legutóbb 2006-ban hagyta jóvá a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amikor Szabó Imre volt a környezetvédelmi miniszter. Akkor a kérelmező cég a vörösiszapot a nem veszélyes hulladékok közé sorolta, miközben már az Európai Unió 2006/ 21/EK irányelve a vörösiszapot az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező bányászati hulladékok közé emelte.
Nem tekintették veszélyes hulladéknak
A minisztérium közleménye szerint a 2008-ban elfogadott magyarországi bányászati hulladékszabályozás nem követte a 2006-os uniós irányelvet, és továbbra sem tekintette veszélyes hulladéknak a vörösiszapot. A közleményben hangsúlyozzák, hogy december 23-án elfogadták azt a törvényt, amelyet már az előző kormányzati ciklusban kellett volna meghozni, és amely a bauxit feldolgozásakor keletkező vörösiszapot bányászati hulladékként kezeli. Az új szabályozás szerint már Magyarországon is érvényesülnek a veszélyes bányászati hulladékot kezelő létesítményekre vonatkozó uniós jogszabályok, és a bányakapitánysághoz telepítették a hulladékkezelő létesítmények hatósági ellenőrzését és engedélyeztetését.
A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.
(MTI)
origo.hu
Katonai robbanóanyagot találtak egy halott férfi belvárosi lakásában
