A saját gyermekünknek érezzük ezt az évkönyvsorozatot – hangsúlyozta Sándor Péter, a sorozat egyik szerkesztője. – 1988 óta készítjük el az adott év politikai összefoglalását, kezdetben mindegyik könyv papír alapon jelent meg, addigra most már csak digitális formában lehet kézbe venni – tette hozzá. – Arra kértük a mostani kötetbe író szerzőket, hogy hangsúlyosan szerepeltessék a kétharmados kormánytöbbség és a Jobbik térnyerése által létrejött politikai környezetet – mondta Sándor.
A szerkesztő szerint a kiadvány egyik alapvető jellegzetessége, hogy naptári év szerint méri az időt, szemben több más szemponttal. Nehéz feladatot jelent a szerzők számára egy adott időszakot december 31-gyel lezárni, de ezt a feladatot az idén is mindenki megoldotta – mutatott rá a politológus.
Sándor arról is beszélt, ha novemberig nem gyűlik össze 15 millió forint a kötetet kiadó alapítvány számláján, akkor a mostani volt az utolsó bemutató. Elfogyott a pénzünk, nem tudjuk tovább csinálni – hívta föl a figyelmet. Végül a szerkesztő megkérte a jelenlévőket, hogy segítsenek a korábban megadott határidőig összegyűjteni a pénzt, hogy jövőre is elkészülhessen a politikai évkönyv.
Ötven szerző elemez
A 2010-ről szóló mostani politikai évkönyv első fejezetében a közélet egészéről 50 szerző elemez, mutatja be az országgyűlési és önkormányzati választásokat, a választási kampányokat, a létrejött kétharmados parlamenti többséget, a pártokat és a pártrendszert (benne a szélsőjobboldali politika iránti igényt), 2010 alapvető politikai folyamatait és azok okait. A kötet természetesen külön szól kiemelt témákról is, például az alkotmányozási folyamat 2010-es történéseiről, egy rendkívül részletes dokumentum-összeállítással az úgynevezett történeti alkotmányról és a vörösiszap-katasztrófáról is. A szerzők között elemzők, tudósok, kampányszakértők és aktív politikusok egyaránt megtalálhatók.
A második fejezetben 27 szerző a kormányzati rendszert és a kormányzást mutatja be. Itt kiemelt jelentőségű az állami ellenőrzésről szóló alfejezet. A harmadik fejezetben található a közpolitikákat, mindenekelőtt a gazdaságpolitikát elemző írások sora. A negyedik fejezet tartalmazza a dokumentumokat, fotókat, közvélemény-kutatásokat és egyéb írásokat, kronológiákat.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.