A kormánypárti politikus szerint az Ab nem tudja a megnövekedett munkaterhet a jelenlegi létszámban elvégezni; a magasabb létszám lehetővé teszi egyes ügyekben a háromfős tanácsok általi döntéshozatalt, ennek nyomán pedig a jelentős ügyhátralék ledolgozását. „Nem mond igazat az, aki szerint csökken az Alkotmánybíróság hatásköre, éppenhogy kiterjesztjük azt” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: a testület az önkormányzati jogszabályok normakontrollját is elvégezheti, és a jogalkalmazás felett is átveszi az ellenőrzést.
Varga a nyugdíjszabályozás átalakítását lehetővé tevő indítvánnyal kapcsolatban azt mondta: „azok a baloldalon ülő képviselők, akik nyolc éven át romba vitték a költségvetést, próbálják most megzavarni, hogy a romokat eltakarítsuk”.
Talabér azt hangsúlyozta: nem tartható fenn, hogy 3,8 millió ember tartson el 6,2 milliót. Szerinte a korkedvezményes nyugdíjat gyakran juttatásként biztosítják a munkaadók, hiszen tovább foglalkoztatják az azzal élő munkavállalóikat. A képviselő kifogásolta, hogy fiatal, életerős, tanult emberek hagyják el a rendőrség kötelékét, mivel 25 év szolgálati idő után lehetőségük van erre. Eddig mintegy 28 ezer ember élt ezzel a joggal, éppen annyian, ahányan hiányoznak a rendvédelmi testületből – mondta.
Talabér a nyugdíjkassza hiányára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, minden harmadik forint nem a befizetett járulékokból származik, hanem az állam hozzájárulása, ami nem tartható fenn. „Garantáljuk a nyugdíjakat az 57 év felettiek számára, az aktív korú embereket pedig szeretnénk visszavezetni a munkaerőpiacra” – összegzett.
Ne csak elvi szinten érvényesüljön a jogegyenlőség
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosság megteremtését célozza a fideszes képviselők által beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat. A kisebbik kormánypárt támogatja az indítványt. Vejkey Imre, a párt vezérszónoka kedden a parlamentben azt mondta, az a cél, hogy a társadalomban végre a mindennapok gyakorlatában is, és ne csak az elméleti síkon érvényesüljön a társadalmi és politikai jogegyenlőség. Magyarország 2011-ben, a társadalmi igazságosság jegyében nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárdot fordítson 30 ezer életerős, 57 év alatti munkaképes ember nyugellátására – szögezte le a kormánypárti politikus.
Vejkey szerint közjogi szempontból megállapítható, hogy a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja valójában nem is minősül nyugdíjnak, ugyanis nem járulék fizetés alapozza meg, hanem arra a központi költségvetésből utalnak át forrást a nyugdíjalapba. A rendvédelmi dolgozók szolgálati idejük alatt nem fizetnek több nyugdíjjárulékot, pláne nem annyival többet, amennyi matematikailag megalapozná a korkedvezményes nyugdíjjogosultságot. Magyarországnak kifejezetten szüksége is van az érintettek szakértelmére az ország belbiztonságának további erősítése érdekében – hangsúlyozta.
A módosítás célja, hogy hatályos magyar alkotmány tegye lehetővé, hogy ezek a rendészeti dolgozók térjenek vissza a munkaerő-piacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot a jelenlegi korengedményes nyugdíjukért. A rokkantnyugdíj kapcsán megállapította, hogy ma a munkaképes magyarok mintegy 12 százaléka kap ilyen ellátást, s ez kétszerese a régiós versenytársaknál jellemző 6 százalékos arányának. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy Magyarországon a leszázalékoltatás iparággá vált az elmúlt 20 évben, az alaptalan többletterhet az aktív munkavállalók adóiból fizetik ki.
Szükséges ennek felülvizsgálata úgy, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel lévőknél végig kell gondolni, az érintetteknek milyen helye van a munkaerő-piacon – jegyezte meg a kormánypárti politikus. A képviselő jogtechnikai kérdésnek nevezte azt a passzust, amely szerint az alkotmánybírák száma 15-re növekedjen annak érdekében, hogy a kibővített létszámú testület az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa – tette hozzá. A javaslat lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák és az Ab új elnökének megválasztása az alaptörvény szerint 12 évre történjen.
Képviselőtársa Nagy Kálmán, azt mondta, hogy a nyugdíj egy ledolgozott élet, egy bizonyos kor után járó ellátás. Szó nincs arról, hogy valakinek automatikusan korábban folyósítsanak nyugdíjat, minden előre hozott nyugdíjba vonulás társadalmi megállapodás része, mögötte járulékbefizetés nincs. Az érintetteknek vissza kell jönniük el kell végezniük azt a munkát, amire a rendvédelem jelenlegi létszámában nem képes – mutatott rá.
Etikusan nem lehet tiltakozni azért, ha munkákra igényt tart az állam – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint nem kérnek rendkívüli dolgot, van egy szükséghelyzet, aminek meg kell felelni. Egy tisztességesen ledolgozott életpálya egy sokkal stabilabb, lelkileg kiegyensúlyozottabb öregséget biztosít – mondta Nagy.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
