A nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában, az elmúlt egy éves tevékenységéről szóló hétfői meghallgatásán leszögezte: energiabiztonsági, energiafüggetlenségi, regionális politikai, az állami vagyon gyarapítása és hosszú távú értéknövekedése szempontjából fontos, jó döntést hozott a kormány a Mol-részvények vásárlása ügyében. Rámutatott: nincs szó „luxusberuházásáról”, hanem az üzleti kalkulációkon is túlmutató, nemzeti vagyongyarapodással együtt járó lépésről. Az erre fordítható pénz megvan – közölte a szakminiszter.
A Mol-pakett megvásárlása piaci tranzakció volt, tehát azt nem lehet ma megmondani, hogy ha a Bajnai-kormány idején megvették volna, akkor mennyibe került volna, esetleg olcsóbb lett volna, mert akkor nem vették meg – válaszolta Szekeres Imre (MSZP) kérdésére Fellegi Tamás. Hozzátette azt is, hogy a tranzakció piaci áron történt – ezt egyetlen ellenzéki politikus sem vonta kétségbe –, ami „azt is alátámasztja, hogy nincs politikai alku a háttérben”. „Mert ha van politikai alku, akkor vagy nagyon alacsony áron veszem, vagy nagyon magas áron, attól függően, hogy ki mit ajánlott pluszként a háttérben valamilyen titkos megállapodással” – magyarázta a fejlesztési miniszter. Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) keretében eddig 2000 projekt érkezett, amelyekre a támogatási igény 270-280 milliárd forint – mondta Fellegi.
Az uniós források átcsoportosításának iránya a közepes és kisvállalkozások (kkv) felé megvalósulóban van, hiszen az Új Széchenyi Terv keretében beérkező 2.000 projekt közül 1600 a kkv szektorból érkezett. Fellegi rögzítette: az ÚSZT keretében korábban meghirdetett 900 pályázatot 200-ra szűkítette az új kormány, ebből 125-öt már meghirdettek, a rendelkezésre álló keretösszeg 1700 milliárd forint. Felgyorsult a pályázatokra kifizetett pénzek összege: a korábbi havi 22 milliárd forintról 65 milliárdra – jelentette be a fejlesztési miniszter.
Évente 120-130 milliárd forintos kiadást, komoly terhet jelentenek a költségvetésnek a futó ppp projektek, azokat a kormány idő előtt meg akarja szüntetni; egyes szerződések felmondása perrel is végződhet – tért át egy másik témára Fellegi. A szakminiszter a ppp-konstrukciókról azt mondta: a tárca begyűjtötte a társminisztériumoktól az összes, több mint 100 szerződést, ezeket átvilágították, értékelték, s az derült ki, hogy minden kockázat az államé, minden haszon – sok esetben túlárazott módon – pedig a magánvállalkozóké. „Arcpirító módon” hiányzik a kockázatközösség – mondta a miniszter. Ha minden szerződést hagynának kifutni, az több mint 3000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, az éves kiadások 120-130 milliárd forint között mozognak – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a Széll Kálmán-terv meghirdetésekor a kormány jelezte: meg akarja szüntetni, idő előtt ki akarja vásárolni a ppp-szerződéseket, mert azok „gúzsba kötik” az országot, sok önkormányzatnál, iskolánál megoldhatatlan csapdahelyzetet teremtenek. Jelenleg már folynak a tárgyalások a szerződésekről, amelyek felmondásakor a miniszter szerint lesznek olyanok, amelyek perrel végződnek, és születhetnek büntetőfeljelentések is.
Új közbeszerzési törvényt terjeszt be júniusban a kormány, amely átláthatóbbá, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a közbeszerzést – jelentette be. Az új közbeszerzési törvény fontos célja, hogy helyzetbe hozza a magyar kkv szektort és segítse a közfoglalkoztatást, azaz erősítse a nemzeti rezsimet – magyarázta a nemzeti fejlesztési miniszter. Hozzátette azt is, hogy az új magyar közbeszerzési törvény az európai uniós szabályrendszert ülteti át a magyar gyakorlatra. Fellegi tájékoztatójában beszélt a nemzeti iparok, például a járműipar fontosságáról, és hangsúlyozta, hogy „a Magyar Villamos Művek (MVM) jó példa arra, hogy az állam lehet jó gazda. Az MVM Közép-Kelet-Európa jelentős gazdasági szereplője lehet”.
(MTI)
benzinkút
Felrobbant egy benzinkút Rómában, sokan megsérültek + videó
