Közös európai jogi kultúra kialakítására van szükség

Navracsics Tibor szerint közös jogi kultúra kialakítására van szükség az európai igazságügyi térségben a bűnüldözés sikere érdekében. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt hétfőn Budapesten mondta az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai közti együttműködést ösztönző Eurojust és a magyar Legfőbb Ügyészség közös szemináriumán.

A tanácskozást megnyitó beszédében Navracsics hangsúlyozta: a bűnözés nem áll meg a határoknál, az uniós tagállamok jogrendszere között azonban vannak különbségek, amelyeket a bűnözők kihasználhatnak. A nemzeti bűnüldöző hatóságok között ezért szorosabb együttműködésre, és egy új, közös európai igazságügyi és jogalkalmazási kultúra kialakítására van szükség – mutatott rá, hozzáfűzve: az uniós joganyag mechanikus átültetésén túl közös értékek és eljárási standardok elterjesztésére kell törekedni.

Navracsics Tibor szerint e kultúra kialakításában kulcsfontosságú elem a képzés összehangolása uniós és regionális szinten egyaránt, ami a magyar elnökség egyik prioritása. Ennek jegyében írtak alá együttműködési megállapodást a visegrádi országok és Horvátország igazságügyi miniszterei május elején Veszprémben – mondta a tárcavezető.

Hangsúlyozta: a magyar elnökség elkötelezett a tagállamok között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés iránt. Ennek egyik példája, hogy a júniusban soron következő miniszteri tanácsülésen a magyar elnökség általános megközelítést – vagyis a tagállamok közti egyetértést – próbálja majd elérni az úgynevezett európai nyomozati határozatról szóló irányelv tervezetének első részét illetően – mutatott rá a miniszter.

Aled Williams, a 2002-ben alapított Eurojust elnöke azt emelte ki előadásában, hogy a szervezet gyakorlati jelentősége kilenc év alatt nagymértékben nőtt. Az Eurojust tavaly 1400 esettel foglalkozott, ami hétszeres növekedés az alapítás évéhez képest. Közben az Európai Unió mint közös igazságügyi térség jelentősége is egyre nagyobb, amit jól jelez, hogy tavaly nagyjából 14 ezer európai letartóztatási parancsot adtak ki, vagyis több mint ezret havonta.

Az Új lehetőségek az igazságügyi együttműködésben című kétnapos tanácskozás egyik fő témája az Eurojust jövője. A szervezet feladata egyelőre a nemzeti hatóságok közti együttműködés támogatása, és nagy kérdés, hogy szerez-e a kezdeményezési jogok, eljárások megindítására vonatkozó felhatalmazást – mondta Williams.

Az Eurojust a bűnözés súlyos formái elleni küzdelmet hangolja össze. A szervezet foglalkozik egyebek mellett a terrorizmussal és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel – sorolta Polt Péter legfőbb ügyész, aki szerint a jövő egyik döntő kérdése az, hogy elmozdul-e a rendszer az egységes európai ügyészi intézmény kialakítása felé.

Az Eurojust a tagországok által delegált tagjai révén vagy testületileg látja el feladatát. A hágai székhelyű szervezetben Magyarországot Lévai Ilona ügyész képviseli, aki a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: az Eurojust évente nagyjából 40 magyar vonatkozású üggyel foglalkozik, jellemzően nagy értékű áfacsalási esetekkel.

(MTI)