Megkezdődött az Urániában a 42. Magyar Filmszemle

Ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette csütörtök este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a 42. Magyar Filmszemle.• Örökzöld témák, közép-európai tragédiák a filmszemlén

Az est folyamán beszédet mondott Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter kiemelte: mindenki azt szeretné, ha százezrek néznének meg a mozikban magyar filmeket. „Lesznek új filmek, sőt vannak is. Olyan művek készülhetnek, amelyekben az alkotók megvalósíthatják vízióikat” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, 2010 nyarán egyértelmű lett, hogy a filmes szakma nem dolgozhat tovább abban a struktúrában, amelyet az „utóbbi években örökül hagytak ránk”.

A miniszter beszédében rámutatott, fontos, hogy a filmeket ne csak szűk rétegek – a művészfilmek esetében ne csak értelmiségiek – lássák, hanem sokakhoz eljusson. Réthelyi Miklós szerint újjá kell szervezni a vidéki Magyarország közösségépítő kulturális hálózatát, mert „nemcsak a kisposta, hanem a mozizás is fontos”.

Nem jut el a közönségéhez a művészfilm

Felhívta a figyelmet arra, hogy manapság már a megyeszékhelyek filmszínházaiba sem jut el egy-egy „kurrens művészfilm”. A miniszter rámutatott arra is, hogy mindenkinek érdeke és egyben felelőssége is, hogy az alkotások megfelelő módon jelenjenek meg a közszolgálati és kereskedelmi médiumokban. „A magyar filmkultúra közös ügyünk, meg kell oldani a forgalmazás körüli évtizedes gondokat. Össze kell fognunk a mozik megmentésén fáradozó civil mozgalmakkal” – fűzte hozzá Réthelyi Miklós.

A tárcavezető beszédét követően adta át Durst György producerrel, a szervezőbizottság vezetőjével a szemle életműdíját, amelyet az idén Bara Margitnak ítéltek. Az elismerést a színésznő betegsége miatt férje, Gyarmati Dezső vette át. A nemzet sportolója említést tett arról, hogy a művésznő hat éve stroke-ot kapott, azóta bajlódik egészségével. „Még mindig szép” – mondta nejéről, hozzáfűzve, hogy Bara Margit alig tud beszélni, nem ír, nem olvas, de mindent ért.

„Próbáltam meggyőzni, hogy jöjjön el, de csak annyit mondott, már késő” – fogalmazott Gyarmati Dezső.

A szervezők filmbevágásokkal és Keserű Judit Fény és árnyék című riportfilmjének kockáival tisztelegtek az 1950–60-as évek filmcsillaga előtt. A színésznő, akit 1967-ben Balázs Béla-, 2002-ben Kossuth-díjjal is kitüntettek, 23 filmben szerepelt, ezek közül többet le is vetítenek a szemlén. Az életműdíj átadása után a filmszemle megnyitójának közönsége megtekinthette Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotását, amely híres magyar rendezők el nem készült történeteit mutatja be.

(MTI)