A parlament a kormánypártok, valamint az LMP-s és a független képviselők támogatásával fogadta el az emberi jogi bizottság javaslatát, amely szerint polgárőrszervezet csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett településen végezhet feladatokat. Ez alól akkor kaphat kivételt, ha a rendőrséggel vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel megállapodott.
Módosult a szabálysértési törvény is: elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a polgárőr, ha feladatait a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el. Kiegészült a törvény továbbá a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabályozásával. Így aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az emberi jogi bizottság ezt azzal indokolta: jogállam nem engedheti meg, hogy a közbiztonság fenntartását civil szerveződések törvényi felhatalmazás hiányában, állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve végezzék.
A Btk. módosításának szellemében változtatták meg a törvényt
Két héttel ezelőtt a Ház hasonló szellemben módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.). Az akkor elfogadott indítvány szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett kiegészült a Btk. a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A mostani változtatás eredményeképpen a polgárőrségről szóló törvénybe az is bekerült, hogy a polgárőrök védőszentje Szent László. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A parlament arról is döntött, hogy a jogszabály sürgős kihirdetésére kéri a köztársasági elnököt.
Módosították az anyakönyvi törvényt
Június 1-jétől egyszerűsödnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az anyakönyvi törvény módosítását. A képviselők egyhangúlag, 330 igen szavazattal fogadták el a közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett indítványt. Az új szabályozás alapján ha a tervezett, intézeten kívüli szülés a szülő nő döntése alapján orvos közreműködése nélkül, kizárólag szülésznő jelenlétével zajlik, akkor a közreműködő szülésznő is kiadhatja az anyakönyvezéshez szükséges igazolást a szülés tényéről. Ezzel csökkennek az intézeten kívüli szülést választó nők adminisztratív kötelezettségei – hívja fel a figyelmet javaslata indoklásában az előterjesztő.
A módosítás ugyanakkor rögzíti, hogy nem tervezett, intézeten kívüli szülésnél valamennyi esetben szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell igazolnia a születést. A nem tervezett, intézeten kívüli születést a szülőnek nyolc napon belül kell bejelentenie. A törvény kimondja azt is, hogy ha az édesanya sem a gyermeke születésekor, sem annak bejelentését követő harminc napon belül nem igazolja a személyazonosságát, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származónak kell tekinteni.
A javaslat vitájában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár emlékeztetett: az otthonszülés jogi kereteinek megteremtésével a közelmúltban megnyílt a lehetőség a várandós nők számára, hogy gyermeküket intézeten kívül, ugyanakkor biztonságos körülmények között, az általuk választott helyszínen hozhassák világra. A kormány ehhez kapcsolódva terjesztette a Ház elé az anyakönyvezési szabályok módosítását.
Állami tulajdonba került a herendi gyár
Az állami vagyonról szóló törvény hétfői módosításával ismét közvetlen, tartós állami tulajdonba került a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. részvényeinek negyede. Az Országgyűlés erről 331 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett döntött. Horváth Zsolt, Veszprém megyei fideszes országgyűlési képviselő egy márciusban rendezett konferencián Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel jegyzett javaslatát ismertetve arra emlékeztetett, hogy a világszerte ismert hungarikum kisebbségi tulajdonrészét az előző kabinet vette ki a közvetlen és tartós állami birtoklást felsoroló jogszabályból.
A Bajnai-kormány ugyanakkor ennek során – mint mondta – egy szerencsésnek tekinthető szakmai hibát vétett, így eredeti szándékai ellenére sem tudta egy regionális fejlesztési holding tulajdonába adni a szóban forgó pakettet. A kormánypárti képviselők által benyújtott javaslat indoklása szerint a Herendi nemzeti tulajdonban tartása garantálja, hogy Magyarország jövő nemzedékei számára is megőrizhető legyen ez a „valós hungarikumnak” tekinthető nemzeti kincs.
A Herendi Porcelánmanufaktúra a parlament határozata következtében továbbra is a munkavállalói közösség 75 százalékos és az állam negyedrészes tulajdonában működhet.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
