Tengerész hőseinkre emlékeznek Baján

Emléktábla hirdeti holnaptól a bajai Duna Hotel, az egykori Nemzeti Szálló homlokzatán, hogy itt őrizték valaha az ellenforradalmi monitorlázadás Antant fogságba került tisztikarát. Csicsery László, és oraviczabányai Mahr Jenő felújított síremlékét pedig a hétvégén avatták fel a Bács-Kiskun megyei városban, ahol ma látogatható utoljára a 140 éves Lajta monitor.

Ünnepélyesen újraavatták a hétvégén csicseri Csicsery László és oraviczabányai Mahr Jenő sorhajóhadnagyok felújított síremlékét a bajai Kálvária dombi temető katonai parcellájában, holnap pedig a Duna Hotel, az egykori Nemzeti Szálló falán helyeznek el emléktáblát a magyar tengerészeti hagyományőrzők – közölte lapunkkal Balogh Tamás. A TIT – Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület vezetője elmondta: régóta fontosnak tartották, hogy a szélesebb közvélemény is megismerje a császári és királyi haditengerészet és a Dunaflottilla történet, mivel azokban számos magyar matróz, al- illetve főtiszt bizonyította, van keresnivalónk a világtengeren.

A tavaly újrakeresztelt, most 140 éves Lajta monitor, mint ennek a kornak utolsó hírmondója, az idei emlékévben múzeumhajóként járt kikötőről-kikötőre a Dunán. A világon egyedülálló folyami hadihajó utolsó állomása Baja. Mint arról lapunk többször beszámolt, a Lajta részt vett Bosznia okkupációjában, majd az első világháborúban harcolt. Ausztria-Magyarország összeomlása után néhány hónappal hazánkban kikiáltották a kommunista tanácsköztársaságot, a cseh intervenciósok pedig egyre nagyobb területet igyekeztek kihasítani a nemzet testéből.

Vitéz csicseri Csicsery László, aki a háborúban tengeralattjáró-parancsnokként volt, ekkor több, amúgy konzervatív katonatársával szolgálatot vállalt. Egyetlen cél vezérelte őket: Magyarország területi integritásának megóvása. Tettük aligha volt meglepő, hiszen korábban például József főherceg is hűségnyilatkozatot tett Károlyi nemzeti tanácsának annak reményében, hogy a magyar fegyveres erők főparancsnokaként küzdhet a történelmi határok megtartásáért. Ahogy azonban a főhercegnek csalatkoznia kellett Károlyi Mihályban, úgy Csicseryéknek is a kommunista vezetésben, az ugyanis csakhamar az igazi ellenfél helyett a lázadozó nép ellen fordította volna a flottillát. A honvédő tengerészek erre nem vállalkozhattak, inkább nyíltan szembeszálltak a Kun Béla vezette rezsimmel.

A Lajta típusa után monitorlázadásnak elnevezett ellenforradalmi akcióban a Pozsony őrnaszád tűz alá vette a gyűlölt szovjet házat, azaz a Hungária Szállót, ám a várt áttörés elmaradt. A vörös zászlót nemzeti lobogóra cserélő folyami hadihajóknak utánpótlásra volt szükségük, amit csak Baján, az Antattól remélhettek. Csicsery László és társai tehát Délnek vették az irányt, és lefelé hajóztak a Dunán. A vonulás Paksnál, a korábban éppen az Antant ellen létesített aknazár miatt lelassult. Ekkor történt, hogy a Munka nevű felfegyverzett kerekesgőzös átállt az ellenséghez, s árbocán a vörös zászlóval elhagyta az alakzatot. A Komárom figyelmeztető lövést adott le, amit a gőzös heves ágyúzással viszonzott. Habár az „ellenforradalom” erői győztek a csatában, a Munka egyik belövése halálra sebezte Mahr Jenő sorhajóhadnagyot, és Csicsery Lászlót is. A lábait elvesztett Csicseryt a Lajtára szállították, ám ott a hajóraj egyedüli orvosa, egy medikus, a szükséges eszközök és a kellő tapasztalat hiányában képtelen volt megmenteni. Mindkettejüket Baján temették el, a magyarok mellett angol és szerb katonák tiszteletadása mellett.

Földi maradvényaikat később a Magyar Országos Véderő Egylet kezdeményezésére a fővárosba szállították, s a Vitézi Rend posztumusz tagjai közé fogadta a hősi halottakat. Az Antant fogságába esett tiszteket a Nemzeti Szállóban, a mai Duna Hotelban tartották őrizet alatt.