Az 1990-es első szabad parlamenti választás óta jövő hét vasárnap a 18. időközi országgyűlési választásra kerül sor a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú választókerületben, amely Püspökladányt és a környező településeket öleli föl. Az eddigi időközi megmérettetésekről elmondható, hogy nagy részüket haláleset miatt tartották, de több esetben is lemondás állt a háttérben. A mostani választást Arnóth Sándor Fidesz–KDNP képviselő és polgármester tragikus halála miatt kell megtartani, aki március 18-án vesztette életét egy tragikus autóbalesetben az M3-as autópályán.
Kiszelly: Az emberek életében nincs nagy fordulat
Mindenképpen nagyobb lenne az érdeklődés ezek után a választások iránt, ha komolyan múlna ezeken a parlamenti mandátumarányok megváltoztatása – mondta el az MNO-nak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte ezeken a választásokon inkább az ellenzéki szavazók élnek az állampolgári jogaikkal, mivel így fejezik ki elégedetlenségüket a kormánnyal szemben. Az emberek saját életében ezek a választások nem hoznak nagy fordulatot, így a részvétel is kisebb – tette hozzá. Kiszelly szerint ha egy ismert politikus indul egy ilyen helyi voksoláson az mindenképpen növeli a részvételt, amire jó példa volt Kupa Mihály indulása.
Öt az eddigi rekord
A legtöbb időközi választásra az Antall-kormány és a második Gyurcsány-kormány idején került sor, szám szerint öt körzetben kellett új képviselőt választani. A Horn-kormány idején egyetlen időközi országgyűlési megmérettetés sem volt, míg az első Orbán-kormány időszakában négyszer is az urnákhoz szólították a választókat. Az első Gyurcsány-kormánynak kétszer, míg a második Orbán-kormánynak eddig egyszer kellett lebonyolítania időközi voksolást.
Ellenzéki fölény jellemezte az első négy évet
Az első időközi országgyűlési választást az 1990-es parlamenti megmérettetést követően, 1991 tavaszán rendezték a budapesti 7-es számú körzetben, Erzsébetváros külső részén. Érdekesség, hogy ezt Demszky Gábor lemondása miatt tartották, mivel az SZDSZ politikusa inkább főpolgármesteri teendőire koncentrált. A VII. kerületben tartott választás már egyértelműen megmutatta az MDF-kormány mögötti bizalom megroppanását, mivel a párt jelöltje a szavazás második fordulójában csupán 16 százalékot szerzett pár tized százalékkal megelőzve a Fideszt. A voksolást Filló Pál, az MSZP politikusa nyerte a szavazatok közel negyven százalékával.
A kormánypártoknak a további időközi választásokon sem termett sok babér, leszámítva Kupa Mihály sikerét a szerencsi körzetben, azonban ő függetlenként indult. Kisbéren nyolcadjára sikerült képviselőt választani 1992 nyarán Keleti György szocialista politikus személyében, akinek egyéni mandátumát 2010 tavaszáig sikerült megőriznie. Békéscsabán az SZDSZ, míg Kunszentmiklóson az Agrárszövetség politikusa diadalmaskodott. Ezen időközi megmérettetések alapján már jól látszott, hogy 1994 tavaszán súlyos vereséget fog szenvedni az MDF vezette jobbközép kormány.
Az utolsó MSZP-diadalok
Hosszú évekig nem került sor időközi voksolásra egészen 1999 szeptemberéig, amikor Siófokon és a székesfehérvári kettes körzetben adhatták le a polgárok szavazataikat. Siófokon óriási küzdelemben győzött az MSZP-s jelölt, alig két százalékkal megelőzve az akkori kormánypártot, míg Székesfehérváron, bár a Fidesz győzött, az alacsony részvétel miatt eredménytelen lett a választás. 2000 áprilisában ismételtek a Fejér megyei székhelyen, ahol az MSZP fordított, és azóta utoljára időközi országgyűlési választást tudott nyerni.
Vigyázni kell a messzemenő következtetésekkel
A megismételt székesfehérvári voksolással egy időben a Szabolcs megyei Fehérgyarmaton is szavazni kellett. A hagyományosan kisgazdapárti körzetben viszonylag simán győzedelmeskedett a kisebbik kormánypárt, bár az mindenképpen meglepetés volt, hogy az SZDSZ jelöltje több mint 15 százalékot gyűjtött össze a fővárostól ennyire távol lévő körzetben.
A 2001-es dabasi parlamenti választás már egyértelműen a 2002-es voksolás árnyékában zajlott. Az első fordulóban a Fidesz–MDF jelöltje öt százalékkal megelőzte az MSZP politikusát, de az igazi meglepetés a MIÉP és az SZDSZ szereplése volt. Az akkor legkisebb ellenzéki párt közel 13 százalékot szerzett, míg a liberálisok az 5 százalékos küszöb alatt maradtak. A második kör előtt a MIÉP visszalépett, és így a kormánypárt jelöltje több mint 15 százalékkal verte meg a szocialisták aspiránsát, az SZDSZ végül három százalékot sem kapott. Fontos megemlíteni, hogy a dabasi körzet alapvetően jobboldalinak számít, ezért is hiba volt messzemenő következtetéseket levonni ebből az eredményből.
Elsöprő Fidesz-győzelmek
A következő időközi országgyűlési szavazásokra a 2004-es európai parlamenti választás után került sor. Itt is alapvetően két polgári hagyományokkal rendelkező körzetben (Sopron, Szécsény) szavaztak, így az MSZP sikere mindenképpen óriási meglepetésnek számított volna. A nógrádi választókerületben a Fidesz–KDNP jelöltje óriási fölénnyel győzött, és a voksok közel hetven százalékát szerezte meg a második fordulóban, míg Sopronban érvénytelen volt a megmérettetés, és 2005 tavaszán ismételni kellett. A voksolás negyedszerre eredményes lett, a Fidesz jelöltje több mint hetven százalékot szerzett, ami egyértelműen azt mutatta, hogy a választás iránt csak az ellenzék táborában volt érdeklődés.
Gyurcsányék gyorsan népszerűtlenek lettek
Gyurcsány 2006. tavaszi győzelmét követően gyorsan megkezdődött a kormánypárt népszerűségének az erodálódása, amit csak felgyorsított az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, majd a fővárosi utcai események. A ciklus első időközi voksolását Horváth Balázs, az MDF kormány belügyminiszterének halála miatt kellett kiírni a Veszprém megyei 6-os számú körzetben. Olyan szempontból volt kuriózum ez a választás, hogy először sikerült már az első fordulóban képviselőt választani. A Fidesz jelöltje több mint 20 százalékkal verte az MSZP aspiránsát, de a körzet korábbi története alapján ez egyáltalán nem volt meglepetés.
Fővárosi szocialista vereségek
Az időközik története 2008-ban és 2009-ben Budapesten folytatódott. Először a XI. kerületben került sor választásra, közvetlenül a népszavazást megelőzően. Az eredmény már egyértelműen jelezte, hogy jelentős fordulat történt a pártok támogatottságában azzal, hogy a főváros egyik körzetében az MSZP–SZDSZ közös jelöltje csupán 20 százalékot szerzett. 2009 elején a Belső- és Középső-Ferencvárosban írtak ki voksolást Gegesy Ferenc SZDSZ-es képviselő lemondása miatt. Ez a választás már egyértelműen megerősítette, hogy a kormánypártok nagyon mély válságba süllyedtek. Az inkább baloldalinak számító körzetben a Fidesz–KDNP több mint 30 százalékkal verte meg az MSZP-t, míg a Jobbik megelőzte az SZDSZ-t.
Toller helyére nem sikerült képviselőt választani
2009 második felében került sor a Pécs 3-as körzetben tartandó időközi megmérettetésre Toller László cselekvésképtelenné nyilvánítása miatt. A baloldal egyik legerősebb fellegvárának számító kerületben négyszer futottak neki az új képviselő megválasztásának, ám egyszer sem mentek el elegen az eredményességhez. A Fidesz óriási fölénnyel nyert mindegyik választáson, ám ez csak arra volt elegendő, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon: óriási vereség előtt áll a szocialista párt. Az előző ciklus utolsó választása a csornai volt, ahol a Fidesz végül a szavazatok közel nyolcvan százalékával győzött, míg az MSZP még öt százalékot sem kapott.
A Fidesz–KDNP tavaly tavaszi kétharmados győzelmét követően Domokos Lászlót az Állami Számvevőszék élére választották, és emiatt, a szarvasi körzetben időközi választást kellett tartani. A megmérettetésen nem történt meglepetés, így az MSZP már több mint 11 éve nem tudott ebben a „műfajban” diadalmaskodni.
(valasztas.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
