A többség egyetért a közmunkaprogramokkal
Tízből nyolcan helyeslik, ha az állam a tartósan munkanélkülieket állami beruházásokon közmunkára kötelezi. A kérdésben nincs szignifikáns különbség korcsoportok, településtípus és pártszimpátia szerint. Meglepő azonban, ha gazdasági aktivitás szerint vizsgálják a válaszadók véleményét. Ugyan az aktív keresők és a rokkantnyugdíjasok 83-84 százaléka támogatja a közmunkaprogramokat, a „segély helyett munkát” kormányzati irányt a munkanélküliek 78 százaléka is jogosnak véli.
A tiltakozások nem vívták ki a lakosság szolidaritását
A rendvédelmi dolgozókat érintő nyugdíj-szigorítási terv demonstrációk sorát vonta maga után az elmúlt hónapokban, miközben folyamatosak voltak a tárgyalások a két fél között. A vitatott kérdésekben azonban nem sikerült megállapodni, a több esetben meglepően erőteljes tiltakozások pedig érezhetően nem vívták ki a magyarok szolidaritását. A megkérdezettek 54 százaléka helyesli, hogy a 65 év alatti, korkedvezményes nyugdíjellátást élvező rendőröket munkába állásra kötelezi a kormány. Amíg a rendvédelmi szervekkel kapcsolatban a magyarok javulást várnak a korán nyugdíjazottak visszahívásától, addig a bíráskodás esetében – a felkészült utánpótlás miatt – a megkérdezettek nem feltételeznek negatív változást. Az emberek 80 százaléka helyesli és mindössze 16 százaléka helyteleníti a bírák kötelező nyugdíjba vonulásának rögzítését.
Ösztönző lehet a „hamburgeradó” bevezetése
Az egészségügy területén az egyik legnagyobb kihívás az orvosok elvándorlása. Az összes megkérdezett 63 százaléka egyetért azzal, hogy az országot elhagyó orvosoknak meg kell téríteniük az állam által finanszírozott képzésük árát. A kérdésben leginkább az ellátásukat féltő idősebb korosztályok és az orvoshiánnyal küszködő kisebb településeken élők növelnék az orvosi kar fenyegetettségét. A megoldáskeresésben azonban fontos pozitív ösztönző lehet a „hamburgeradó” bevezetése, amennyiben növeli az egészségügyi kassza forrásait. Az egészségre káros élelmiszereket a magyarok 54 százaléka sújtaná különadóval még akkor is, ha az növeli a termékek árát.
Nincs hiteles vezetője a baloldalnak
Az elmúlt hónapban nem változott jelentősen a pártok szimpatizánsainak köre. Az összes megkérdezett körében minden negyedik választókorú a nem szavazók, a bizonytalanok és a rejtőzködők közé sorolható, ami mellett továbbra is kimagasló a kormánypártokkal rokonszenvezők aránya (45 százalék) és az ellenzéki pártok növekedési korlátai. A szocialisták népszerűségének csökkenése leginkább azzal magyarázható, hogy a magyarok 84 százaléka egyetlen olyan politikust sem tud megnevezni, aki a baloldal hiteles vezetője lehetne.
Az MSZP-szimpatizánsok 64 százaléka szintén bizonytalan kedvenc pártjuk jövőjét illetően, de fontos jelzés Gyurcsány Ferencnek, hogy Mesterházy Attila két és félszer több említést kapott ebben a kérdésben (a korábbi pártelnök-miniszterelnök a szocialista tábor 10 százaléka szerint lesz az MSZP vezetője, míg a jelenlegi elnök 24 százalék szerint). A Jobbikkal kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyöngyöspatai konfliktus elcsendesedésével a radikális párt szimpatizánsai ismét megfogyatkozni látszanak. A munkaalapú kormányzás támogatottsága és a pozitív gazdasági várakozások miatt a most vasárnapi választási részvételét biztosra ígérők között a Fidesz-KDNP a szavazatok 59 százalékát szerezhetné meg. A kormányzati alternatíva szerepét nem találó ellenzéki pártok közül az MSZP 16, az LMP 12, a Jobbik pedig 11 százalékra számíthatna.
Az adatfelvétel 2011. július 6. és 9. között készült ezer fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.
(Nézőpont Intézet)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
