Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a szerdán tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarország területének mintegy harminc százaléka minősül „természetközeli állapotban megmaradt” területnek, ami szerinte kiváló arány európai viszonylatban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a tárca mindent megtesz, hogy az országban található tíz nemzeti park elláthassa feladatát, a Jókai-kertben megvalósult fejlesztésekhez hasonló beruházásokra az idén 540 millió forintot különítettek el.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a Jókai-kert országos jelentőségű természetvédelmi és műemléki védettségű terület, a civil egyesületek székhelyeként szolgáló park ugyanakkor fontos kirándulóhely is. Jókai Mór a maga korában ökológiai szempontból egyedülálló kertet hozott létre, amelyben nem a kor divatos növényeire, hanem a honos fajokra helyezte a hangsúlyt – tette hozzá. Mint mondta, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében, százszázalékos uniós támogatással megvalósult beruházás során felújították a növényzetet, rózsakertet, szőlőlugast, gyümölcsöst alakítottak ki, helyrehozták a szélfogó erdősávokat, valamint új információs táblákat, madáritatókat, odúkat helyeztek ki a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével.
A helyettes államtitkár bejelentette: „régi adósságot törlesztve” a tárca kezdeményezte, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vagyonkezelésbe kapja a Jókai-kertet, amelynek tulajdonjogán jelenleg a minisztérium és a XII. kerület osztozik. Ezzel a kertet eddig is gondozó nemzeti park igazgatósága végérvényesen, „bebetonozott” kezelőjévé válik a területnek – hangsúlyozta Rácz András, utalva arra, hogy korábban a park kapcsán a privatizáció lehetősége is felmerült.
Pokorni Zoltán, a kerület polgármestere arról beszélt, hogyan sikerült megakadályozni öt évvel ezelőtt a kert magánkézbe kerülését Persányi Miklós akkori környezetvédelmi miniszterrel és civil szervezetekkel együttműködve. A polgármester üdvözölte a minisztérium döntését, hogy átruházza a vagyonkezelői jogokat a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságára, valamint bejelentette, kezdeményezi a kerület tulajdonrészének átadását is. Úgy látják, hogy az igazgatóság eddig is jó gazdája volt a területnek, és ezután is az lesz – szögezte le.
Pokorni Zoltán üdvözölte a további szőlőtelepítési terveket. Mint fogalmazott, keresik a lehetőségeket, hogy a budai kadarka újra az egykor erről híres területen teremjen. „Reméljük, pár év múlva, ha nem is sokat, de kóstolhatunk majd az itt termő budai borból” – tette hozzá.
Füri András, a nemzeti park igazgatója elmondta, hogy a beruházások alig egy évet vettek igénybe. Felidézte, hogy a Jókai-kert 1975-ben került természetvédelmi oltalom alá, és 1978-ban végeztek utoljára átfogó kertrekonstrukciót. Mint fogalmazott, céljuk a természeti és a kulturális-irodalmi örökséget összhangban bemutatni a nagyközönségnek. Jókai Mór öröksége már nemcsak a kert területén található kicsi emlékszobában van jelen, hanem az egész kertben – tette hozzá. Bejelentette: a parkban számos rendezvényt szerveznek a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve, június 25-én például bemutatót tartanak a felújított Jókai-kert látványosságairól.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.