A kormány képviselője az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekek, a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésére.
Répássy a legfontosabb újdonságként említette, hogy az alapvető jogok biztosa a jövőben hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is folytathat vizsgálatot, ha a természetes személyek nagyobb csoportjának sérülnek az alapvető jogai. Az ombudsman azonban ezután sem járhat el hatóságként, vagyis bírságolási, szankcionálási lehetősége továbbra sem lesz – fűzte hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett: az ombudsmani intézményt a jövőre életbe lépű új alaptörvény egységesítette, ennek alapján az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választhatja meg az alapvető jogok biztosát, akinek hatásköre az alapvető jogok körüli visszásságok kivizsgálására és kivizsgáltatására terjed ki. A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét a jövőben az alapvető jogok biztosának helyettesei felügyelhetik, míg az adatvédelmi ombudsman helyébe független hatóság lép.
Szabó Máté: Nem „szuperintézmény” jön létre
Az egységes biztosi rendszer létrehozásával nem egy túlhatalommal és túlzott hatáskörrel rendelkező „szuperintézmény” jön létre, hiszen a környező országok többségében is egységes ombudsmani rendszert alkalmaznak – mondta felszólalásában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó kifejtette: véleménye szerint jobb egy integrált intézmény, mintha a feladatokra több ombudsmant neveznének ki. Ugyanakkor érdekes kihívásnak nevezte, hogy az eddigi szervezeti modell helyett úgy kell létrehozniuk egy új rendszert, hogy a jogkereső állampolgárok ne érezzék az átalakítás problémáit. Kiemelte, hogy az ombudsman javaslattevő funkcióval bír, hatóságiakkal nem.
Helyesnek nevezte továbbá a tervezetnek azt a részét, hogy az alapvető jogok biztosa által készített jelentést a parlamentnek még a benyújtás évében tárgyalnia kell. Hangsúlyozta: a biztos hatáskörének ki kell terjednie a nemzetközi ellenőrző mechanizmusokban való részvételre. Megjegyezte azonban, ez nem feledtetheti, hogy a jogkeresők többsége a helyi közösségekben található, ezért az ombudsmani intézménynek elsősorban a lokális problémákkal kell foglalkoznia.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy az emberi jogi szervezeteknek és intézményeknek egységes hálózatként kell működniük, amelyet az ombudsmani hivatal koordinálhat. Kritikaként említette, hogy az alaptörvény alapján az országgyűlési képviselők a parlament plenáris ülésén kérdést intézhetnek a biztoshoz. Azt mondta, hogy az országgyűlési biztosnak elsődlegesen a bizottsági munkában kellene segíteni a képviselők munkáját.
Fülöp: Kijózanító a javaslat
Kijózanítónak nevezte a Ház előtt fekvő ombudsmani törvényt Fülöp Sándor. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa rámutatott, hogy – módosító javaslatok hatására – az új alaptörvény környezetvédelmi szempontból az egyik legerősebb alkotmány lesz a világban, amelyhez képest azonban az ombudsmani törvény visszalépést jelent, és két ponton is alaptörvény-ellenes. Kiemelte: amíg az alaptörvény önálló legitimációt és feladatokat adott, addig a Ház előtt fekvő javaslat nem tartalmaz több, jelenleg adott ombudsmani eszközt.
Példaként hozta, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa most településrendezési terveket vizsgálhat, perekben segíthet a környezetszennyezők ellen küzdő önkormányzatoknak és időlegesen leállíthat visszafordíthatatlan károkkal fenyegető tevékenységeket, minderre azonban a jövőben nem lesz lehetősége a biztos helyetteseként. Mint mondta, a helyettes biztosnak csak tanácsadói szerepe lesz, ügyeket nem vizsgálhat ki, a hivatal munkájába nem szólhat bele érdemben, egyszerű munkavállaló lesz.
Szólt arról is, hogy a javaslat miatt nemzetközi kritikákra kell számítani. Ezzel kapcsolatban azt mondta: bár az új alkotmány elfogadásakor ő is tiltakozott a külföldi bírálatok miatt, most be kell látnia, hogy tévedett, a jövő nemzedékek biztosának intézménye lényegében megszűnik. Ugyanakkor kifejtette, hogy a törvényjavaslat módosító indítványokkal „menthető”, és információja szerint több olyan javaslatot is benyújtanak képviselők, amelyek javíthatnak az előterjesztésen.
Kállai: Ennyit ér a kormánypártok garanciája?
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa leszögezte: az alaptörvény szerint a jövőben helyettes biztos látja el a nemzetiségi jogok védelmét, a törvénytervezet azonban nincs összhangban az alaptörvény rendelkezéseivel, olyan szabályokat határoz meg, amelyek szűkítik a benne megfogalmazottakat. Elfogadás előtt áll az első alkotmányellenes sarkalatos törvény – mondta. Kifejtette: az új szabályozással csak nevében létezne a helyettes biztos, „önálló intézkedési joga nem lenne.” Az ombudsmani vizsgálatot is az alapvető jogok biztosa végezné, a helyettes biztos legfeljebb közreműködhetne, ráadásul nem lenne apparátusa – tette hozzá. Közjogi képtelenségnek nevezte Kállai Ernő, hogy a parlament az alapvető jogok biztosának javaslatára választaná meg a helyettes biztosokat.
A kisebbségi ombudsman szerint az egyetlen racionális megoldás az lenne, ha továbbra is a köztársasági elnök jelölné a helyetteseket. Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény vitájakor Szájer József, a nemzeti konzultációs testület elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP szövegező bizottságának tagja kijelentették: a kormánypártok közjogi és politikai garanciát vállalnak, hogy a kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mandátumuk lejártáig végezhetik tevékenységüket, jogosítványaik pedig ez idő alatt változatlanul rendelkezésre állnak. Ezzel szemben a jelenlegi törvényjavaslat semmilyen garanciát nem tartalmaz az érdemi munkavégzéshez – jelentette ki.
(MTI)
origo.hu
Budapest Pride 2025: így alakul a szombati felvonulás útvonala
