Kinek állhat érdekében az atomerőművek bezáratása?

Egyelőre nincs olyan megújuló energiaforrás az emberiség kezében, amelynek révén ki lehetne váltani a most működő atomerőműveket – mondta el Szacsky Mihály, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) professzora a Pallas Páholy kül- és biztonságpolitikai klubjának szerda esti rendezvényén. A szakember élesen bírálta a napjainkat uraló atomhisztériát, mivel szerinte ezek mögött komoly gazdasági érdekek állhatnak.

Kovács András
2011. 06. 22. 17:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az energiafogyasztók mi vagyunk, az emberek, és ezért ebből a szempontból próbálom megközelíteni az energia jelenlegi kérdését és annak jövőjét – hangsúlyozta Szacsky. Néhány millió éven keresztül az ember a természet energiaegyensúlyát élvezte, „ha nincs Nap, akkor nincs élet a Földön” – tette hozzá. Csernobilban nem atomkatasztrófa történt, hanem emberi hiba okozta a balesetet és nem maga az atom – vélte a szakember. A szakértő beszámolt arról, hogy nem megalapozott mind a csernobili, mind a fukusimai erőmű kapcsán a kiszabadult szennyezőanyag káros hatásait túlbecsülni.

Szacsky úgy látja, hogy az ipari forradalom révén többletenergia is létrejött. Szerinte a fő problémák akkor keletkeztek, amikor a Föld kincseit elkezdtük kibányászni. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az emberi testben másodpercenként 4-5 ezer nukleáris folyamat zajlik. Az atomkorszak egyik alapja, hogy annak kutatói megtaláltak valamit, ami a természetben van – tette hozzá. Szacsky elmondta, hogy az atomreaktor egy nagy „vaskályha”. Nem atomkatasztrófa történt Fukusimában, hanem a szökőár okozott kárt a fűtési rendszerben – tette hozzá. Paks esetében ne zárjuk ki a földrengést, de a cunamit nem érdemes számításba venni – vélte a szakértő.

Elhanyagolható az atomerőművek károsítása

Szacsky rávilágított arra, hogy a sugárzásokat két nagy részre lehet bontani: természetes és mesterséges. A mesterséges kapcsán kijelentette, hogy Hirosima és Nagaszaki mindenképpen nagy terhelést jelentett, de ez a genetikai módosulásban és az emberi evolúcióban nem nyilvánult meg – tette hozzá. Összességében, amikor az atomerőművi baleseteket és a nukleáris kísérleteket vizsgálták, arra jutottak, hogy ez csupán a mesterséges sugárzás öt százalékát jelenti – mondta Szacsky.

A jövőben az a tét, hogy lesz-e olyan politikai felelős réteg, amely nem foglalkozik az atomenergetikai hisztériával – vélte a szakember. Azzal, hogy Japán leállította az atomerőművei egy részét, rögtön csökkent a gazdaság teljesítménye, amely vélhetően a vele rivális államok érdekében is állt – tette hozzá. Föl kellene mérni, hogy az emberiségnek valójában mennyi energiára van szüksége, és ennek fényében hozni döntéseket – hangsúlyozta a szakértő.

Hallgatnak a franciák

A szakértő úgy látja, hogy az ázsiai kérdés egyelőre nyitott az energia szempontjából, de Európában is nőhet a környezeti terhelés azzal, ha bezárjuk az atomerőműveket. Szacsky szerint az energia hatalmas üzlet lett és az atomerőművek töltötték be azt a szerepet, amely stabil áramot biztosított, mert ezeket nem lehet összevissza szabályozni. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy Franciaországban semmilyen atomellenes tüntetés nem volt, ezért később exportképessé válhatnak.

A jövőt sokan a hidrogénfúziótól várják, de túl sokat egyelőre nem lehet tudni róla, ezért az atomerőművek kiváltására egyelőre nincsen alternatíva – tette hozzá. Szerinte azokat, akik hisztériát terjesztenek, a helyükre kellene tenni és az embereket föl kellene világosítani a valós energetikai helyzetről. Az energia racionalizálása és annak megfelelő használata kell legyen a legfőbb szempont a politikai döntések során – mondta Szacsky. „Nem marketingalapú, hanem tudásalapú társadalmat kell építeni.”

A szakértő szerint a tájékoztatás annyira torz, hogy Csernobilt követően Spanyolországban sokkal súlyosabb baleset történt, és arról egyáltalán nem beszélt senki. „Inkább a tudományokkal kellene foglalkozni, hogy az emberek ne üljenek föl ostobaságoknak.” Úgy látja, hogy egy-egy kísérleti atomrobbantás sokkal nagyobb károkat okozott, mint a mostani fukusimai esemény.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.