„Nem szabad alábecsülni az együttműködés lehetőségét”

Sosem szabad alábecsülni az Európa és Ázsia közötti segítségnyújtás, együttműködés lehetőségét, ha természeti csapás vagy egyéb természetű kihívás leküzdéséről van szó – hangsúlyozta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri tanácskozásán hétfőn Gödöllőn.

Catherine Ashton a zárt ajtók mögötti délutáni ülés kezdetén – amikor a sajtó még jelen lehetett – elmondta: a nem hagyományos biztonsági kihívások között olyan témákat vitatnak meg, mint a nukleáris biztonság, az energiabiztonság, a katasztrófák kezelése, a kalózkodás és a terrorizmus. Ugyancsak napirenden szerepel az élelmiszer-biztonsággal és a vízkészletek megóvásával kapcsolatos kérdéskör. Azt mondta, az ASEM-értekezlet egyik legfontosabb kérdése az, „hogyan erősíthetjük együttműködésünket, amikor az említett kihívások valamelyikével nézünk szembe”.

Sok közös érdeke van Európának és Ázsiának

„Európa és Ázsia sok közös biztonsági kihívással szembesül és sok a közös érdekük; a nem hagyományos biztonsági kihívások, közöttük a klímaváltozás, az élelmiszer- és energiabiztonság, valamint a kalózkodás elleni küzdelem olyan kérdések, amelyeket egyedül lehetetlen megoldani” – mondta Catherine Ashton. Hangsúlyozta, hogy ezen kihívások kezelésében csak együttes erőfeszítéssel érhetők el a szükséges eredmények. Meggyőződése – tette hozzá –, hogy az ASEM keretében Európa és Ázsia elmélyítheti a politikai párbeszédet, erősítheti a gazdasági együttműködést és előmozdíthatja a kulturális együttműködést.

Az EU főképviselője a kétnapos értekezlet első napját lezáró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az ASEM egyedülálló fórum, amennyiben a részt vevő államok együttesen a világ népességének több mint 60 százalékát képviselik, 4 milliárd emberről van szó, ezenkívül a világ hazai össztermékének felét és a nemzetközi kereskedelem több mint 60 százalékát adják.

Ashton elmondta, az Európa és Ázsia közötti párbeszéd napirendjén először szerepelt a nem hagyományos biztonsági kihívások témája. Kifejtette, a tanácskozáson elismerték annak fontosságát, hogy együttesen kell felkészülni a válságok és a katasztrófák kezelésre. Elmondta, hogy friss helyzetképet nyújtott kollégáinak az EU déli szomszédságáról.

„Közös érdekünk, hogy támogassuk azokat az országokat, amelyek egyfajta mély demokrácia irányába haladnak, ezek közé tartozik Tunézia és Egyiptom, ahol a korábbi politikai berendezkedéseket félresöpörték” – hangsúlyozta. Azt mondta, büszke arra, ahogy Európa reagált az eseményekre, és arra a munkára, amelyet egy új szomszédságpolitika kialakításáért végzett. Arra is kitért, hogy haladást kell elérni a közel-keleti békefolyamatban Izrael és a palesztin nép biztonsága érdekében. A tanácskozás második napján foglalkoznak a pénzügyi válsággal és az abból való kilábalással, valamint Európa és Ázsia társadalmi-kulturális kapcsolataival is – mondta.

A magyar külpolitika része Ázsia

Martonyi János külügyminiszter a sajtótájékoztatón megjegyezte: a nem hagyományos biztonsági kihívásokkal foglalkozó értekezletnek egy szokatlan természeti kihívással kellett szembenéznie, a megnyitót egy villámcsapás zavarta meg, amely „egy kis gondot okozott, de nem tudta megállítani munkánkat”. A magyar diplomácia irányítója arra utalt, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek kora délután néhány perc után meg kellett szakítania köszöntőbeszédét, mivel villámcsapás érte a kastély elektromos hálózatát, és emiatt elromlott a hangosítás.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyitás Ázsia felé a magyar külpolitika része, s ez egyben európai érdek, az ASEM-egyeztetés Magyarország, Közép-Európa és az egész világ számára egyaránt fontos.

Macumoto Takeaki japán külügyminiszter szerint – aki az ASEM-találkozó egyik ázsiai koordinátora – a nem hagyományos biztonsági kihívások globális problémát jelentenek, hatékony kezelésük az országok közös érdeke. A japán tárcavezető példaként említette a terrorizmus elhárítását, a katasztrófahelyzetek kezelését, a nukleáris biztonság kérdését, továbbá az éghajlatváltozást és a nukleáris fegyverek leszerelését.

Külön hangsúlyozta az Ázsia északkeleti részét érintő kihívásokat, az emberi jogok kérdését Észak-Koreában és a japán Fukusima atomerőműben bekövetkezett baleset kezelését. Azt mondta, hogy az Európa és Ázsia közötti szoros kapcsolatok miatt az egyes régiók gondjai hatással vannak a többi térségre, és a közös problémák megvitatásának hasznos fóruma az ASEM.

Thonglun Sziszulit laoszi külügyminiszter, a másik ázsiai ASEM-koordinátor azt emelte ki: össze kell hangolni Európa és Ázsia erőfeszítéseit a globális kihívások, a nem hagyományos biztonságpolitikai kérdések kezeléséért. E tekintetben egyetértés uralkodik az Ázsia–Európa találkozón részt vevő delegációk között – mondta, és hozzátette, a két régiónak egyaránt fontos feladata a sokféle kihívás kezelése és azok következményeinek enyhítése.

(MTI)