A tárcavezető Andrássy Gyula szobrának felavatása alkalmával a Grassalkovich-kastélyban úgy fogalmazott: a kiegyezés utáni első miniszterelnök üzenete a jelennek az lehet, hogy gondot okoz, ha egy országban belpolitikai harcok uralkodnak, és a külvilág iránti érdeklődés csökken. Az egykori államférfi a legtöbbet a balkáni régióért tette – mondta. A magyar EU-elnökségnek az volt a feladata – tette hozzá Martonyi János –, hogy a térség országait közelebb vigyék az unióhoz, és ebben „nem volt teljesen sikertelen”.
A következő napokban remélhetőleg lezárulnak a horvát csatlakozási tárgyalások, ez fontos üzenet lesz a régió országainak – hangoztatta. Mint felidézte, Orbán Viktor kormányfő az elmúlt hetekben öt nyugat-balkáni országba látogatott el. A térség országainak külügyminiszterei a napokban köszönetet mondtak az elnökségtől kapott támogatásért – tette hozzá a tárcavezető.
Martonyi János azt mondta: Andrássy Gyula célja a béke és a stabilitás megteremtése volt, külügyminiszterként alapvetően a magyar nemzeti érdekek vezérelték politikáját, ezeket illesztette az európai nagyhatalmi érdekek közé. Andrássy Gyula a magyar történelem egyik legnagyobb államférfija, mégis viszonylag kevéssé ismert – mutatott rá. Kifejtette: ennek oka lehet, hogy azon kevés történelmi személyiség közé tartozik, akikről nem folytatnak visszatérő vitákat. Ettől a megítélése még nem teljesen egyértelmű, de bizonyos szempontból mindenki elismeri – jelentette ki.
Mint közölte, nem lehet azonban vitatkozni emberi nagyságáról, bátorságáról. Az őt huszártisztként, Erzsébet királyné hódolójaként ábrázoló romantikus kép elvitte a figyelmet arról, milyen nagy államférfi volt – mondta. Emlékeztetett: a szabadságharc bukása után az első adandó alkalommal hazatért, és Deák Ferenccel együtt vitték végig a kiegyezést.
Emlékét nem tudták kitörölni
Mark Odescalchi, az Andrássy Gyula Alapítvány elnöke az eseményen elmondta: Andrássy Gyula és Gödöllő között az jelenti a kapcsolatot, hogy miniszterelnöksége és külügyminisztersége idején itt volt a királyi pár rezidenciája. „A kommunista rezsim alatt emlékét ki akarták törölni a történelemből”, az Andrássy utat Sztálin útra nevezték át, szobrát beolvasztották, és Sztálin szobrához használták fel – emlékeztetett. Az alapítvány elnöke, egyúttal Andrássy Gyula leszármazottja felidézte: az egykori politikus lelkes műgyűjtő volt, támogatta a magyar festőket, így Munkácsy Mihályt is.
Gönczi Tibor, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója elmondta: a márvány mellszobrot, Siklódi Lőrinc erdélyi szobrász 20. század elején készített alkotását a kastély Ferenc József-szárnyában helyezik el, egy az uralkodó magyar királlyá koronázását ábrázoló festmény közelében. A szobrot az alapítvány helyezte letétbe a kastélyban – fűzte hozzá.
Az eseményen a magyarországi diplomáciai testület több tagja, köztük az amerikai nagykövet is részt vett.
Andrássy Gyula (1823–1890) magyar politikus, államférfi, 1867 és 1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871 és 1879 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Miniszterelnökként sokat tett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtéséért. Komoly szerepe volt a Horvátországgal való kiegyezésben (1868), a nemzetiségi törvény megalkotásában és az önálló magyar honvédség megalakításában. Miniszterelnöksége idején állították fel az Állami Számvevőszéket.
A Monarchia külügyminisztereként egy ideig a közös pénzügyeket is felügyelte. Átalakította a Monarchia külpolitikájának addigi irányvonalát, megszüntette az ország elszigeteltségét, közeledett a Német Császársághoz és Olaszországhoz is, Bismarck kancellárral baráti viszonyt ápolt. Külügyminiszterségének legnagyobb eredménye az 1878-ban megtartott berlini kongresszus volt, a Balkán helyzetét rendező eseményen a Monarchia lehetőséget kapott Bosznia-Hercegovina megszállására. Ezzel összefüggésben több bírálatot kapott, amelyek hatására lemondott. Még lemondása előtt megkötötte a Német Birodalommal azt az alapszerződést, amelyet a kiegyezés mellett élete másik fő művének tekintett.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
