Új alapokra kerül a magyar katasztrófavédelem

A magyar katasztrófavédelem új alapokon, a megelőzésre építve készül fel a lakosságra potenciálisan veszélyt jelentő ipari és természeti katasztrófákra – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője egy csütörtöki szakmai konferencián Budapesten. Hangsúlyozta, hogy a kockázatok elemzésével egy egységes, európai védekezési rendszer gyakorlati kiépítését tartja szükségesnek.

A tűzoltó altábornagy azt mondta: emberéleteket követelő, rendkívül súlyos balesetek, tragédiák történtek tavaly Magyarországon, amelyek a meggondolatlanságra, a rossz értelmezésből fakadó rendszerre vezethetők vissza. Tájékoztatása szerint ezért az elmúlt egy évben hatvan olyan jogszabály született, amely a katasztrófavédelem „problémás helyzetét” próbálta rendbe tenni.

Bakondi György – akit a tavaly októberi, tíz ember halálát okozó, másfél száz sérülttel járó és mintegy 30 milliárd forintos kárt eredményező vörösiszap-katasztrófa felszámolására és a zagytározót üzemeltető cég állami felügyeletének ellátására kormánybiztosnak is kineveztek – úgy fogalmazott: közigazgatási, rendvédelmi és honvédelmi tapasztalatok alapján a kockázatokat elemző európai rendszer kialakítására el kell készíteni egy ütemtervet, és a magyar kormány jóváhagyásával uniós szintre kell azt emelni, hogy minél előbb gyakorlati lépésekkel is kiegészüljön.

A főigazgató szerint sem a borsodi árvíz okozta hatalmas károknak, sem a tavaly október 4-i iszapkatasztrófának, sem pedig a három halálos áldozatot követelt diszkótragédiának nem lett volna szabad bekövetkeznie, ha a rendszer jól működik. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy több millió köbméternyi, erősen lúgos veszélyes anyagot tároló terület építményi hatósága a helyi jegyző legyen, vagy akár egy papírfecni kitöltésével egy 300 fő befogadására alkalmas szórakozóhelyre négyezer embert engedhessenek be. Ezeknél a tragédiáknál nagyobb figyelmeztetés nem kell – mondta az OKF főigazgatója.

Ezért a hazai katasztrófavédelem az elmúlt 6 hónapban Magyarország soros EU-elnökeként három rendkívül fontos területen, teljes konszenzus mellett három tanácsi következtetést fogadtatott el: egy, a tagállamokra kiterjedő integrált árvízkezelést, a katasztrófakockázat felmérését és feltérképezését, valamint a kritikus infrastruktúrák (a lakosság számára elengedhetetlen szolgáltatásokat biztosító rendszerek, hálózatok és eszközök) zavartalan működtetését és védelmét célzó együttműködést.

Bakondi György megemlítette, hogy szerdán az Országgyűlésben megkezdődött a katasztrófavédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló kormányzati javaslat parlamenti általános vitája, amelynek egyik fontos eleme az egységes iparbiztonsági hatóság létrehozása.

Az OKF budapesti központjában tartott egész napos szakmai konferencián a magyar EU-elnökség eredményeit, az erdőtüzekkel, az ipari balesetekkel, földrengésekkel, valamint az árvízzel kapcsolatos következményeket, a megelőzés és a felkészülés tapasztalatait összegezték.

(MTI)