Budai Gyula úgy fogalmazott, a határozat alapján a Mariano Kft. – az érintett társaság – köteles a haszonbérelt ingatlanokat haladéktalanul visszaadni a nemzeti parknak, amennyiben pedig bizonyítást nyer, hogy a földterületeket érintő támogatásokat jogosulatlanul vette fel a cég, úgy azok visszafizetésére is. Hozzátette: tudomása szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ebben a kérdésben már folytatja a vizsgálatot, ha mindezek mellett pedig igazolást nyer a természetkárosítás ténye, úgy a természetvédelmi hatósági szervek vélhetően „lépéseket tesznek a büntetőjogi felelősség érvényesítésére” – fejtette ki.
Az előzményekről azt mondta: a részben olasz tulajdonú Mariano Kft. 1995-ben húszévi határozott időtartamra haszonbérleti szerződést kötött a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával a mintegy 4-5 ezer hektár külterületi ingatlan – döntően termőföld – használatára, amelyeket korábban a Dél-borsodi Állami Gazdaság művelt, és az ügylet előtt is állami tulajdont képeztek. A haszonbérleti szerződésnek és a használatnak azonban a szerződés megkötéséig visszamenőleg számos jogilag kifogásolható eleme volt, illetve van jelenleg is. Példaként említette, hogy a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg az egyik cégtulajdonossal és hozzátartozójával is hasonló megállapodásokat kötöttek, amelyeknél a hasznosított területek között jelentős átfedések tapasztalhatók.
Magyarázata szerint a használat ilyen módon történő megosztására vélhetőleg azért volt szükség, mert egy jogszabály két és fél ezer hektár térmértékben maximálta a haszonbérelhető földrészletek nagyságát. Emellett a cég a természetvédelemmel összefüggő feladatok ellátásának sem tett eleget, ezt pedig szakértői vélemény és hatósági jegyzőkönyv is igazolja, amelyek rendkívül elhanyagolt állapotú földekről, természetvédelmi területekről, ősgyepekről, illetve állattartó telepekről számoltak be. Budai hangsúlyozta: a szerződésben meghatározott húszéves időtartam ellentétes volt az akkori rendelkezésekkel.
A Bükki Nemzeti Park emiatt – ügyészségi felhívásra – még 2004-ben érvénytelenségi pert kezdeményezett a társasággal szemben, amelyben első- és másodfokú ítélet is született. Az elsőfokú döntés érvénytelennek minősítette a szerződést, másodfokon viszont az alperesnek, azaz a társaságnak adtak igazat. A másodfokú – azaz az eljáró Fővárosi Bíróság – részben érvényesnek minősítette a haszonbérleti szerződést.
Emellett a nemzeti park igazgatósága több keresettel is élt a Mariano Kft.-vel szemben, amelyek elbírálását azonban az érvénytelenítési per lezárultáig felfüggesztették. Ennek a hosszadalmas ügynek a végére tehet pontot most a Legfelsőbb Bíróság döntése – fűzte hozzá az elszámoltatási kormánybiztos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részben úgy határozott, hogy az elsőfokú bíróság vont le megalapozott jogkövetkeztetést, így a testület „az érvénytelenség és jogkövetkezményeinek körében” az elsőfokú hatóság álláspontjával ért egyet.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.