A hamburgeradó célja a lakosság egészségi állapotának javítása

A magyar lakosság egészségi állapotának javulását és az egészséges táplálkozás irányába való elmozdulást várja a népegészségügyi termékadó bevezetésétől az egészségügyi államtitkárság – közölte a tárca hétfőn az MTI megkeresésére.• Degeszre eszem magam bármiből, ami elég olcsó

Font Sándor és Kovács József fideszes képviselők június végén nyújtották be az Országgyűlésnek a népegészségügyi termékadóról szóló, hamburgeradó néven ismertté vált törvényjavaslatot. Az új adónemet az eredeti javaslat szerint szeptember 1-jével öt termékcsoportra vetnék ki. A cukrozott és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitaloké viszont 250 forint lenne. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, az ételízesítőké 500 forint.

A tárca azt közölte: a népegészségügyi termékadó bevezetésének célja, hogy a lakosságot az egészséges táplálkozás felé terelje, csökkentve azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek nagy energiatartalmúak, kevés értékes tápanyagot (vitamint, ásványi anyagot), nagy energiasűrűségűek és sok, úgynevezett luxuskalóriát – kevés mennyiségű élelmiszerben sok energiát – tartalmaznak, éppen ezért népegészségügyi szempontból nem preferáltak. Mint kifejtették: a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlen, s jóval elmarad attól, amit az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége indokolna.

Kutatások szerint egy 2008-ban született fiú csaknem hét és fél, míg egy lány több mint öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag. Mint írták, a 35 és 64 év közötti korosztályban a magyar férfiak több mint 70, a nőknek pedig több mint 63 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. A hétéves gyerekek közül minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy elhízott. A szaktárca szerint világszerte az agyvérzések 62 százalékának, a szívkoszorúér-betegségek 49 százalékának a hátterében magas vérnyomás áll, amely több mint 2,5 millió embert érint ma Magyarországon.

Ennek kapcsán kiemelték: számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a magas sóbevitel. A magyar lakosság sófogyasztása pedig minden életkorban jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket – hangsúlyozták. Felhívták a figyelmet: a legnagyobb veszélyben a gyerekek vannak, hiszen ők általában a magas kalóriatartalmú ételeket, italokat szeretik, amelyek rendszerint sok hozzáadott sót, cukrot tartalmaznak, mint például cukros üdítők, édességek, chipsek.

„Ezek értéktelen, üres kalóriát tartalmazó, hizlaló, elenyésző vitamin- és ásványianyag-tartalmú ételek” – fogalmaztak. Mint írták: fontos célkitűzésük, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába tolódjon el, illetve az élelmiszer-gazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Mindezt segíti, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, amely azon termékek forgalmazását terheli, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségi kockázatot hordoz – tette hozzá az államtitkárság.

(MTI)