1941 és 1945 között a magyar zsidóság kétharmadát elpusztították, több mint félmillió ember esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nácik és magyar cinkosaik által szervezett deportálásoknak – mondta Horváth István (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere mintegy száz emlékező, hozzátartozó, hívő előtt.
A polgármester emlékeztetett: a deportálások idején vitéz Vendel István volt Szekszárd polgármestere, aki nem engedett gettót létesíteni a városban, ez azonban nem vethetett gátat az eseményeknek. A Szekszárdról, Tolnáról, Faddról és Őcsényből a bonyhádi és a pécsi gettón keresztül Auschwitzba hurcolt csaknem hatszáz ember kevesebb mint egytizede tért vissza. Emlékeznünk kell ezekre az emberekre, hogy erős hittel erős akarattal mondjuk ki: soha többé nem történhet meg ilyesmi – mondta Horváth István.
Schönberger András pécsi főrabbi a liturgikus megemlékezés keretében arról beszélt, hogy a holokauszt nem 1944. március 19-én kezdődött, hanem évek, évszázadok kellettek ahhoz, hogy pillanatok alatt megszervezzék a zsidóság elhurcolását. Nem akar senki vádlóként állni olyan nemzedék elé, amely nem volt részese a vészkorszak eseményeinek. „De kérni szabad: vigyázzon ezekben a napokban is, hogy ne jussunk el oda, ahová 1944. március 19. után jutottunk” – mondta a főrabbi. Schönberger András a Teremtés könyvét idézte: a vétek ott hever a küszöbön, nekünk csak egy dolgunk van, azt legyőzni; ez a mi felelősségünk – hangsúlyozta.
A szekszárdi izraelita hitközség és a Magyar-Izraeli Baráti Társaság egy évtizede minden év júliusának második hétvégéjén emlékezik az elpusztított zsidóságra. A vasárnapi megemlékezést követően az egykori szekszárdi zsinagóga előtt álló holokauszt-emlékműnél a hitközség és a baráti társaság mellett a megyeszékhely önkormányzatának és a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatnak a képviselői, Horváth István, illetve Józan-Jilling Mihály elnök helyezett el koszorút.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
