Az ország középső része a legveszélyeztetettebb

A hőséghullámok szempontjából az ország középső, különösen a délkeleti területei a legveszélyeztetettebbek, ugyanis itt növekedett meg leginkább a kánikulai napok aránya a legutóbbi harminc évben – közölte Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának munkatársa csütörtökön.

Mint közleményében írta, a kilencvenes évek óta rendszeresek a hőséghullámok, de a nemzetközi és a magyarországi megfigyelések is azt valószínűsítik, hogy a hőséghullámok egyre gyakoribbá válnak a jövőben. A meteorológiai szolgálat klimatológiai adatbázisában a múlt század eleje óta rögzített adatok elemzése alapján régebben is előfordultak hőséghullámok, de a kilencvenes évektől rendszeressé vált az előfordulásuk – tette hozzá. Az elmúlt években Magyarországon gyakrabban előforduló hőséghullámok megerősítik a globális melegedés tendenciáját, ahogy az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testülete is megállapította – írta a meteorológus, hozzátéve, ezzel a hazai megfigyelések is összhangban állnak.

Lakatos Mónika arra is kitért: a legutóbbi évtized nyarain Budapesten a legtartósabb hőséghullámok átlagosan négy napig tartottak. Ezek közül is a leghosszabb hőségperiódus 1994-ben volt, ekkor tizenegy egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet. A második leghosszabb, nyolc napig tartó hőséghullám pedig 2007 júliusában volt. Ez utóbbi hőséghullám idején egy nap alatt több rekord is megdőlt – olvasható a meteorológiai szolgálat honlapján: ezen a napon, 2007. július 20-án állították be az eddigi abszolút maximumot 41,7 Celsius-fokkal, amelyet Kiskunhalason mértek. Ugyanezen a napon jegyezték fel a legmagasabb napi középhőmérsékletet, amely Dunaújvárosban volt, 33,3 fok. A Pécs-Árpádtetőn mért 27,9 Celsius-fokkal megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérséklet is. Mindezek mellett 2007. július 20-án mérték Kékestetőn is az abszolút maximumot is, amely 31,4 fok volt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat idén nyáron először június 22-én rendelt el elsőfokú hőségriasztást az Alföldön, valamint a közép-magyarországi és a dél-dunántúli régióban, ez azonban csupán egy napig volt érvényben. Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos a múlt héten péntek reggel nyolc órától hétfő éjfélig a legmagasabb, vagyis harmadfokú hőségriadót rendelte el, mivel országszerte tartósan 27 Celsius-fok felett alakult a napi középhőmérséklet. A négynapos hőségriadó alatt többször is megdőltek a melegrekordok, a maximumhőmérsékletek helyenként a 38 fokot is megközelítették.

Kedden a tiszti főorvos öt megyében továbbra is fenntartotta a legmagasabb szintű riasztást, míg nyolc megyében másodfokúra enyhítette azt. Ezt követően péntekig másodfokozatú riasztást rendelt el Paller Judit. Szerdán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében növekszik a hőséghullámok száma, ezek az időszakok pedig különösen megviselik az emberi szervezetet

(MTI)