Az ország középső része a legveszélyeztetettebb

A hőséghullámok szempontjából az ország középső, különösen a délkeleti területei a legveszélyeztetettebbek, ugyanis itt növekedett meg leginkább a kánikulai napok aránya a legutóbbi harminc évben – közölte Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának munkatársa csütörtökön.

MNO
2011. 07. 14. 14:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint közleményében írta, a kilencvenes évek óta rendszeresek a hőséghullámok, de a nemzetközi és a magyarországi megfigyelések is azt valószínűsítik, hogy a hőséghullámok egyre gyakoribbá válnak a jövőben. A meteorológiai szolgálat klimatológiai adatbázisában a múlt század eleje óta rögzített adatok elemzése alapján régebben is előfordultak hőséghullámok, de a kilencvenes évektől rendszeressé vált az előfordulásuk – tette hozzá. Az elmúlt években Magyarországon gyakrabban előforduló hőséghullámok megerősítik a globális melegedés tendenciáját, ahogy az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testülete is megállapította – írta a meteorológus, hozzátéve, ezzel a hazai megfigyelések is összhangban állnak.

Lakatos Mónika arra is kitért: a legutóbbi évtized nyarain Budapesten a legtartósabb hőséghullámok átlagosan négy napig tartottak. Ezek közül is a leghosszabb hőségperiódus 1994-ben volt, ekkor tizenegy egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet. A második leghosszabb, nyolc napig tartó hőséghullám pedig 2007 júliusában volt. Ez utóbbi hőséghullám idején egy nap alatt több rekord is megdőlt – olvasható a meteorológiai szolgálat honlapján: ezen a napon, 2007. július 20-án állították be az eddigi abszolút maximumot 41,7 Celsius-fokkal, amelyet Kiskunhalason mértek. Ugyanezen a napon jegyezték fel a legmagasabb napi középhőmérsékletet, amely Dunaújvárosban volt, 33,3 fok. A Pécs-Árpádtetőn mért 27,9 Celsius-fokkal megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérséklet is. Mindezek mellett 2007. július 20-án mérték Kékestetőn is az abszolút maximumot is, amely 31,4 fok volt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat idén nyáron először június 22-én rendelt el elsőfokú hőségriasztást az Alföldön, valamint a közép-magyarországi és a dél-dunántúli régióban, ez azonban csupán egy napig volt érvényben. Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos a múlt héten péntek reggel nyolc órától hétfő éjfélig a legmagasabb, vagyis harmadfokú hőségriadót rendelte el, mivel országszerte tartósan 27 Celsius-fok felett alakult a napi középhőmérséklet. A négynapos hőségriadó alatt többször is megdőltek a melegrekordok, a maximumhőmérsékletek helyenként a 38 fokot is megközelítették.

Kedden a tiszti főorvos öt megyében továbbra is fenntartotta a legmagasabb szintű riasztást, míg nyolc megyében másodfokúra enyhítette azt. Ezt követően péntekig másodfokozatú riasztást rendelt el Paller Judit. Szerdán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is felhívta a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében növekszik a hőséghullámok száma, ezek az időszakok pedig különösen megviselik az emberi szervezetet

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.