A nemzetgazdasági miniszter a Nézőpont Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös, Az EU-elnökség kulisszatitkai című rendezvényén Budapesten csütörtökön azt mondta: 2001-ben Magyarország az egyik legígéretesebben fejlődő gazdaság volt. Akkor reális célkitűzés volt, hogy néhány éven belül bevezesse az eurót.
„Ha folytathattuk volna az akkori sikeres gazdaságpolitikát, még a válság előtt beléphettünk volna az eurózónába, és most annak erős tagjai lehetnénk” – mondta. Gyenge tagként azonban nem érdemes az eurózónához tartozni – tette hozzá.
Van ok a bizakodásra
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az egykulcsos adórendszer nagyon sikeres lesz, és azzal minden munkavállaló jól jár majd. A nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen azt mondta: a 16 százalékos kulccsal az adózók 30-40 százaléka már az első félévben jól járt. Úgy vélte: nagyon sikeres lesz, bár még nem mindenki érzi, mivel bevezetése három évig tart. Úgy fogalmazott: az adóreform is elengedhetetlen ahhoz, hogy az egy éve még csőd szélén lévő ország 5-10 év alatt Európa egyik legeredményesebben fejlődő gazdasága legyen.
„Van okunk arra, hogy bízzunk az egykulcsos szja sikerében” – mondta, és példaként említette, hogy minden ország jól járt, amely a bevezetése mellett döntött. Hozzátette: a következő években Közép-Európa lehet az Európai Unió új motorja.
Nem lett volna szabad felvenni a görögöket
Úgy vélte: lesz olyan erős azeurózóna, amelyhez akkor érdemes lesz csatlakozni. Hangsúlyozta, bővíteni csak olyan gazdasággal rendelkező országokkal érdemes, amelyek elég erős támaszaivá válnak az eurózónának. A miniszter szerint Görögországot nem lett volna szabad felvenni az eurózónába, a mostani helyzet kezelésére ugyanis már nehéz jó receptet találni. „Hibás politikai döntés született Görögország felvételekor” – mondta. Hozzátette: a görögök folyamatosan csaltak, és ettől meg kellett volna óvni Európát, ahogy attól is, ahogy – szavai szerint – a magyar kormányok csaltak 2002–2010 között.
Emlékeztetett arra, hogy már az uniós magyar elnökség legelején, amikor a „görög salátát” felszolgálták, Magyarország jelezte, hogy a második Orbán-kormány megalakulása óta nem a megszokott, hanem egy új gazdaságpolitikával kezeli a görögökéhez hasonló helyzetet. Magyarország ráadásul kétszeresen is a túlzott deficiteljárás alatt állt, és nem volt az eurózóna tagja, ennyivel hátrébb is állt, mint Görögország. Hangsúlyozta, hogy a válságból kijönni több úton lehet, de nem bemenni csak egy lehetőség van. A magyar gazdaságpolitika szerint a kifelé vezető utat a munka, az ipar, az innováció és a növekvő bevételek jelentik, nem a megszorítás. Elkerülni a válságot azonban véleménye szerint csak fiskális fegyelemmel, az államadósság csökkentése mellett lehet.
A mélyben lévők használhatják a magyar tapasztalatokat
Úgy vélte: a magyar tapasztalatokat egy sor más, válságban lévő ország használhatja, amelynek az IMF vagy az Ecofin más utat ajánl. Az IMF-ről azt mondta: a Nemzetközi Valutaalappal Magyarországnak elvi stratégiai szövetsége van. „Tagok vagyunk, részvényesek, de nincs szükségünk az IMF segítségre, nem kuncsorgunk pénzért.” Az is meggyőződése volt a miniszternek, hogy a hitelminősítőknek előbb-utóbb „leesik a tantusz”, észreveszik, hogy ez egy másik ország, mérhető eredményekkel, és ezt át is vezetik értékeléseiken.
Az uniós elnökségről szólva méltatta a magyar stáb felkészültségét, és azt mondta: megtanulta, hogy jó csapattal, jó miniszterelnökkel, jó államtitkárokkal jó szakemberekkel hihetetlen dolgokat lehet elérni. Ez a félév arra is jó volt, hogy bebizonyítsa: egyenrangúak vagyunk – jegyezte meg. A kínai lehetőségekről azt mondta: Kína a térséget tekinti hídfőállásnak, termelési központnak. Arról kell meggyőzni a kínai vállalkozásokat, hogy a térségen belül Magyarország mellett döntsenek.
(MTI)
origo.hu
Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő
