Nem igényelték, hogy emberi módon éljenek?

Egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően lehetősége nyílt az önkormányzati hivataloknak arra, hogy gazos, koszos és rendetlen porták tulajdonosaihoz ne folyósítsanak bérkiegészítő juttatást. Néhány olyan települést szedett csoportba az MNO, ahol ilyen – vagy akár még ennél is szigorúbb – feltételekhez kötik a szóban forgó 28 ezer forint kiutalását.

Mi a közös az osztrák határ mellett fekvő Várbalogban és a Bátonyterenye és Salgótarján között fekvő Rákóczibányában? Az például, hogy „ahol elhanyagolt, gazos, piszkos udvart, szeméttel rakott vízelvezetőt találnak, oda nem folyósítják a bérpótló juttatást”. Előbbi településen kisebb botrány is kialakult, mivel a nyugat-magyarországi, egykori mintafaluban kiegészítették ezzel-azzal a jogszabályt, amelynek köszönhetően a helyiek „bugyirendeletnek” nevezik azt. Itt ugyanis nemcsak a portának kell tisztának lennie, ha szeretné megkapni a bérpótló juttatást, hanem önnön magának és gyermekének is. „Azzal tudjuk ösztönözni, hogy a gyermekeiket rendszeresen fürdessék, a higiéniát biztosítsák, hogyha kilátásba helyezzük a segély megvonását” – nyilatkozta a Hír TV-nek Dudás Eszter, a falu körjegyzője.

És ebből lett a Budapestig felhallatszó perpatvar: az Eötvös Károly Intézet az Alkotmánybírósághoz fordult, hangoztatván, hogy a rendelet sérti az emberi méltóságot. Némethné Járdán Krisztina polgármester szerint azonban „itt helyben semmi kivetnivalót nem találnak az emberek. Mindenki úgy gondolja, hogy ez egy józan paraszti ésszel betartható dolog. Nem extrém dolog, hogy valaki legyen igényes magára és a környezetére. Nem hiszem, hogy gond lenne ebből. Úgy vélem, hogy ez nagyon fel lett fújva, és egy hangulatkeltésről van itt szó” .

Nincs már botrány

Rákóczibányán nincs kilátásba helyezve a bugyimustra, úgyhogy elmaradt a liberális jogvédők panaszáradata is. A 2002-ben önállósodott településen még áprilisban határoztak a „köztisztasági csomagról”, élve az új törvényi szabályzás adta lehetőségekkel, amely lehetővé teszi, hogy a bérpótló juttatás kifizetését az önkormányzat feltételekhez kösse. A feltételek itt a következők: tisztán kell tartaniuk az igénylőknek a házukat, az udvarukat, a kertjüket, valamint a házuk előtti vízelvezető árkokat és a járdát. Bencsik Ernő polgármester az MNO-nak elmondta: pontos számokat nem tud mondani, de a tapasztalatok alapján kijelentheti: sikerrel járt az új rendelkezés. „Kicsit hosszabb időt adtunk a rendbetételre, és minden segítséget megadtunk, legyen szó anyagiakról vagy szállításról”. Beszámol arról is, hogy volt olyan önkormányzati tulajdonban lévő ház a faluban, ahol akkora gaz nőtt az udvaron, hogy nem tudott behajtani a szippantós autó, de egy korábbi hírügynökségi tudósításból kiderül az is, hogy az önkormányzat „a közös udvarú házakban családonként külön kerítéseket építtetett, s a lakókat arra is kötelezte, hogy az esetenként a téglákért elbontott WC-ket visszaépítsék”.

Ennek kapcsán arról kérdezzük Bencsiket, hogy nem tart-e attól, hogy Rákóczibányát ahhoz a Nyírmihálydihoz fogják hasonlítani, ahol négy évvel ezelőtt a helyi polgármester nem fizetett azoknak a helyieknek segélyt, akik nem ástak maguknak kerti árnyékszéket. Az intézkedést azért hozta meg Nyisztor Ferenc, mert akkoriban hepatitis A típusú, fertőző májgyulladás ütötte fel a fejét a faluban, elsősorban ott, ahol rosszak voltak a higiénés feltételek, magyarán még a kert végében sem volt WC. Bencsiktől megtudjuk: a települést a botrány nem fenyegeti, mivel megértik a helyiek, hogy egy olyan alapvető dolog betartására kérik őket, amely ráadásul nem is pénz kérdése. Leszögezte azonban: a nagy többségre nem voltak jellemzők ezek az állapotok, „csak két-három család nem igényelte, hogy emberi módon éljenek”.

Csak szólni kell

Tarnabod kapcsán tulajdonképpen csak át kell másolnunk a fenti bekezdés kulcsfogalmait: ugyancsak idén áprilisban és szintén szocializációs céllal kötötték a gondozott udvar feltételéhez a bérpótló juttatás kifizetését. Így már az sem fordul elő a Heves megyei településen, hogy egyszerűen eltüzeljék az illegálisan elbontott, lakatlan házak tetőit. Pető Zoltán polgármester az MNO-nak elmondta: tulajdonképpen elég volt a szóbeli figyelmeztetés is, mert megértették az emberek, hogy miről van szó. A kutyák kapcsán pedig arról számolt be, hogy először gyepmestert alkalmaztak, később azonban már az ő munkájára sem volt szükség, jelenleg pedig már csak azok a kóbor ebek okoznak problémát, amelyeket az átutazók tesznek ki az autójukból. És hatott a módszer Győrszemerén is, ahol a Hír TV tudósítása szerint elsők között tettek rendet azok, akik valóban a bérpótló támogatásból élnek. Tarnabodra visszatérve azonban fontos megjegyeznünk, hogy egy internetes portálnak tett nyilatkozata szerint Pető Zoltán polgármester a kutyák elkóborlása ellen is akartak tenni, ezért aki nem megfelelően tartotta ebét, az is várhatott a segélyre.

Ez egyébként per pillanat Bogyiszlón jelent komoly problémát. A Tolna megyei településen először együttes fényképes nyilvántartással (azaz a fotón egyszerre szerepelt a kedvenc és gazdája is) próbáltak védekezni, de ez nem vált be. Ekkor döntött úgy az önkormányzat, hogy a kutyatartási szabályok betartásához kötik a szociális segélyek kifizetését. Ez a rendelkezés még nem lépett életbe, de Tóth István polgármester lapunknak elmondta: szerinte mindenképpen lenne ereje. Így gondolja Gergely József is, a falu jegyzője, megkeresésünkre elmondja, jelenleg a Belügyminisztérium állásfoglalására várnak és bíznak benne, hogy a tavaly decemberben megváltoztatott jogszabály értelmezhető úgy is, hogy a kritériumként megszabott „rendeltetésszerű ingatlanhasználatba” beletartozhat a háziállattartás is.

Belső migráció

Hajdúhadházra szintén felfigyelt tavaly az országos sajtó, Gyöngyöspatához hasonlóan a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület miatt. Csáfordi Dénes, a település polgármestere egy videointerjúban azonban már akkor említést tett arról, hogy ott is alkalmazzák a „rend vagy juttatás” elvet. Elmondása szerint erre azért volt szükség, mert sokszor olyan helyre voltak segélyért folyamodók bejelentve, ahol még ingatlan sem létezett, csak a telek állt ott, romokkal. Kérdésünkre a polgármester elmondta, hogy a változtatásoknak köszönhetően ugyan „előrébb vannak”, de mivel az érintettek rendre keresik a kiskapukat, ezért további szigorításokat terveznek, a törvény adta lehetőségeken belül. „Belső migrációként” foglalja össze például azt a megoldást, hogy akiktől megtagadják a juttatást, azok egyszerűen átjelentkeznek máshová. Elmondta azt is, hogy a továbbiakban szeretnék ezért megvizsgálni azt, hogy fizetik-e a közüzemi díjakat az igénylők, vagy hogy építési engedélyük volt-e arra az ingatlanra, ahol élnek.

Közölte azt is ugyanakkor, hogy egyre többen jogosultak a bérpótló juttatásra, mivel a mintegy 13 ezres Hajdúhadházán Csáfordi szerint körülbelül 2500 munkanélküli van, ami az aktív lakosság 40-50 százaléka. „Ezért most a munkahelyteremtésre koncentrálunk, de nem egyszerű feladat ez nekünk, mivel az egész ország, sőt egész Európa ezzel küzd” – zárja szavait a polgármester.