A miniszterelnök szerint az elmúlt egy évben kiderült és bebizonyosodott, hogy a Fidesz és a KDNP szövetsége az egyetlen pártszövetség, amely képes az ország problémáinak megoldására. Orbán ezt a Fidesz–KDNP keddi „évértékelő” frakcióülésén mondta szóvivőjének tájékoztatása szerint.
Szijjártó Péter a tanácskozás után újságírók előtt kifejtette: a kormányfő azzal „biztatta” a képviselőket, hogy az elkövetkezendő fél évben legalább olyan intenzív munka vár rájuk – például a sarkalatos törvények, az új választási rendszer és a gazdasági stabilitást célzó javaslatok megalkotása miatt –, mint azt az elmúlt egy évben megtapasztalták.
A miniszterelnök – folytatta a szóvivő – köszönetet mondott a kormánypárti frakciószövetség képviselőinek azért a „megfeszített munkáért”, amelyet az elmúlt egy évben végeztek. Orbán értékelése szerint jó együttműködés alakult ki a kormány és a képviselőcsoport között, utóbbi pedig mindig nyitott volt a kormányzati elképzelések megfontolására, támogatására. A képviselők kezdeményezte törvényjavaslatokat kifejezetten jónak és helyesnek vélte.
Az elmúlt egy év legfontosabb fejleménye az volt, hogy az ország a saját lábára tudott állni a megfeszített kormányzati intézkedéseknek és parlamenti munkának köszönhetően – idézte a kormányfő szavait Szijjártó, hozzátéve, hogy mindemellett sikerült olyan gazdasági átalakításokat végrehajtani, amelyek visszaadták a munka tisztességét.
Orbán külön kiemelte az arányos adórendszert, amely a családokat és a gyermekvállalást támogató elemeket is tartalmaz. Szólt arról is, hogy a parlamenti frakciónak ugyancsak nagy szerepe volt a transzatlanti kapcsolatok megerősítésében, a környező országokkal való jó viszonyban és a Kínával kötött „újfajta” szövetség megkötésében. „Kifejezetten sikerült jövőt nyitni” – összegezte a kormányoldal lépéseit Orbán, példaként említve az államadósság visszaszorítását, a nemzeti ipar újjáélesztése érdekében való intézkedéseket.
„Kiemelkedő teljesítmény”
Kedvező kicsengésű értékelést írt a Financial Times a magyarországi államháztartási konszolidáció adósságpiaci fogadtatásáról. A londoni gazdasági napilap internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovatában Kester Eddy tudósító kiemelte, hogy – miután Magyarország az előző években Közép-Európa „rossz gyereke” volt – a magyar adósságpiac figyelemre méltó hat hónapon van túl: a külföldi befektetők, észlelve a kormány elkötelezettségét a kiadáscsökkentés és az adósság megfékezése mellett, öntötték a pénzt a helyi kötvényekbe, amelyekből most már rekordmennyiséget, 3600 milliárd forintnyit tartanak, ami a teljes állománynak több mint a harmada. A Financial Times idézi Horváth Istvánt, az UniCredit Bank budapesti makroelemzőjét, aki mindezt „kiemelkedő teljesítménynek” nevezi. Az írás szerint a korábbi befektetői aggodalmakkal összevetve most már tényleges megbékélésről lehet beszélni Orbán Viktor, az „energikus”, Magyarországot első helyre helyező miniszterelnök és a piac között.
A szerző azonban felteszi a kérdést, hogy ez tartós maradhat-e. Megfigyelők szerint eddig minden nagyszerű, ám a leglátványosabb gyakorlati mozzanat – a kötelező magánnyugdíjalapok államosítása annak érdekében, hogy az államadósság-ráta a hazai össztermék 80 százalékánál valamivel magasabb szintről 76-77 százalékra csökkenjen – egyszeri intézkedés, és ezzel (a kormány) csak „levegővételnyi mozgásteret” vásárolt magának. Alapvetőbb jelentőségű a „hazafias ruházatba öltöztetett” Széll Kálmán-terv, amely a kormányzati kiadások csökkentésére és a gazdasági növekedés gyorsítására helyezi a hangsúlyt.
2,5 százalékos lehet a gazdasági növekedés
A célok „csodálatra méltók”, ám Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank budapesti makroelemzője szerint egyben „nagyon ambiciózusak” is. A Raiffeisen szakértője az idei gazdasági növekedést a 3,1 százalékos „konzervatív” kormányzati becsléssel szemben 2,5 százalékra teszi, jóllehet a jövő évi növekedésre adott 3 százalékos előrejelzése már megfelel a kormány alacsonyabb forgatókönyvének – áll a Financial Times blogrovatának írásában. A szerző szerint a kormány – azon igyekezetében, hogy visszaszorítsa a gyakran kétes egészségügyi okokra alapuló, illetve a rendőrök, a büntetés-végrehajtási dolgozók és a tűzoltók esetében eddig szokásosnak számító korai nyugdíjazásokat – „felzaklatott több, korábban engedelmes szakszervezetet is”.
Jóllehet a kormány eltökéltsége a jelek szerint nem ingott meg, a lezajlott tiltakozó megmozdulások azonban „óhatatlanul” aggodalmakat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a terveket esetleg „felvizezik” – áll a Financial Times írásában. A befektetők mindazonáltal a jelek szerint egyelőre bíznak abban, hogy a kormány jórészt teljesíti ígéreteit, és – ahogy Horváth István kiemeli – a hangulatot az is erősítette, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő negatívról stabilra változtatta a magyar adósosztályzatok kilátását, Kína pedig magyar adósságpapírok vásárlására tett ígéretet a múlt hónapban – írta a Financial Times blogbejegyzésének szerzője.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.