A parlament honlapján olvasható előterjesztés az új energiastratégia megalkotását azzal indokolja, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. Ugyanakkor figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat – teszik hozzá.
A határozati javaslat tartalmazza az energiastratégiához kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálat alapján készült környezeti értékelést, amely nemcsak 2030-ig szól, hanem kitekint 2050-ig. A javaslat része a gazdasági hatáselemzésről készült összefoglaló is, amelynek alapja a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont hatáselemzése.
Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálná az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A stratégia alapján a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket kell hozni. Növelni kell az alacsony szén-dioxid-intenzitású villamosenergia-termelés arányát, elő kell segíteni a megújuló és alternatív energiaforrásokon alapuló hőtermelés, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési és szállítási módok elterjedését – olvasható a határozati javaslatban.
A fentiek megvalósítására a parlament a határozat elfogadásával felkérné a kormányt többek között arra, hogy „alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert”.
A kormány feladatává teszi a határozati javaslat az energiapiac regionalitásának elősegítését úgy, hogy – többek között – Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepét erősítsék. A határozati javaslatban az Országgyűlés felkéri a kormányt: „kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását”, dolgozzon ki „cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására”, és a közlekedési ágazatban gondoskodjon a zéró üvegházhatású gáz kibocsátású városi közlekedés, illetve közúti szállítási járműpark megteremetésének feltételeiről.
A kormányra háruló feladatok között szerepel az is, hogy a kabinet vizsgálja meg az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét, azaz keresse a módját a szociális támogatás és az energiaárak szétválasztásának.
A javaslat részletesen foglalkozik a rendelkezésre álló primer energiaforrások kilátásaival, a regionális piac megteremtésével, és szembeállítja az előnyöket a hátrányokkal vagy kockázatokkal. Előírja a kormány számára, hogy legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról.
Az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lépne hatályba, és azzal egyidejűleg hatályát vesztené a 2008-ban született, 2008–2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai határozat.
(MTI)
origo.hu
Hét kérdés, hét ország – őrült nehéz földrajzi kvíz
