– Aki 13 évvel ezelőtt azt mondta, Magyarországnak be kell lépnie a NATO-ba, igaza volt – kezdte a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának vezetője. – Szerepvállalásunk ebben a szervezetben, és a külföldi missziókban, így Afganisztánban is, sikeres. A felelősség, mely ezen missziók ellátásában ránk nehezedik, nemhogy csökkent, de nőtt. Nem csupán katonai, politikai felelősséget viselünk Afganisztánban, de a civil szervezetek munkájában is nagy segítséget tudunk, tudtunk nyújtani. A demokratizálódási folyamathoz mi ezzel járulunk hozzá – tette hozzá.
Nincs más út Afrikában
Balla Mihály hangsúlyozta, a kiképzési és civil feladatokat Koszovóban is hasonlóan sikeresen látják el a magyar katonák. „A sokszor láthatatlan ellenféllel szemben rendkívül nehéz védekezni, így a NATO-feladatok teljesítése nem csak hazánk számára jelent hatalmas kihívást.”
Magyarország kiemelten fontosnak tartja a közös védelmet, az e cél mentén kialakított együttműködést. A NATO Parlamenti Közgyűlésében nem könnyű ennek az egységes álláspontnak az elérése. Viszont a feladatok megvalósításával párhuzamosan lehetőségünk nyílik komoly stratégiai, partneri kapcsolatok kialakítására is, mondta a bizottsági elnök.
Az arab tavasz váratlanul érte a szövetséget, de biztos vagyok benne, hogy nincs más út Észak-Afrikában, mint a demokratizálódás – szögezte le Balla. – Azt se felejtsük el, hogy Oroszországban jövőre elnökválasztást tartanak, ez jelentős kihívás elé állíthatja a nemzetközi kapcsolatokat. Hangsúlyozta, bármilyen fórumon találkoznak a tagállamok, a legfontosabb prioritásként az együttműködésre kell tekintenünk.
Sok a kihívás
A legfontosabb, hogy egy évvel a lisszaboni szerződés aláírását követően is biztos alapokon nyugszik a NATO – vette át a szót Kovács László, a külügyi bizottság alelnöke. – 1999-ben a magyarok történelmi lehetőség előtt álltak, szabadon dönthettek, hogy az ország csatlakozzon-e a szervezethez. A globális kihívások – a kalózkodás, az etnikai konfliktusok, a globális felmelegedés – folyamatosan próbára teszik a NATO-tagállamokat, és velük párhuzamosan az Európai Unió országait is. A Föld népességének növekedése megállíthatatlan: a minap hétmilliárdan lettünk. Nincs könnyű dolgunk, de meg kell felelnünk a kihívásoknak – emelte ki Kovács László.
Kollektív védelem, válságkezelés és kollektív biztonság. Ez a három legfőbb célkitűzés, melyet a NATO teljesíteni kíván a következő időszakban. Elég háború volt már a huszadik században, nincs szükség újabbakra, mondta, és hozzátette: a kelet-közép-európai régióban jelenleg szerencsére nincsenek katonai konfliktusok.
Kína a legújabb katonai nagyhatalom, ez kétségtelen. Nemrégiben felbocsátották első pilóta nélküli űrrepülőjüket, ez jól jelzi ezt a tényt – tette hozzá a külügyi bizottság alelnöke.
19. századi kihívásokkal szembesülhetünk napjainkban
Ez a budapesti út egy valóra vált álom számomra, örülök, hogy itt lehetek – fejezte ki örömét Mariot Leslie, az Egyesült Királyság állandó képviselője a NATO-ban. – Magyarország első alkalommal vett részt aktívan egy átfogó koncepció kidolgozásában. A lisszaboni dokumentum áttekinthető, lényegre törő. A kollektív biztonság kérdése rendkívül fontos helyet foglal el a célkitűzések között.
A 21. században 19. századi kihívásokkal kell szembesülnünk: ilyen a rabszolgatartás és a kalózkodás is, ezekkel a fenyegetésekkel fel kell venni a harcot. A kiber-fenyegettség újszerű probléma, Londonban néhány napja tárgyaltak ennek megoldásáról, de jövőre az önök hazájába jön majd a konferencia, ehhez sok sikert kívánok – tekintett a jövőbe a nagykövet.
Mariot Leslie leszögezte, a lisszaboni képességcsomagba olyan gyakorlati dolgok kerültek be, mely azokat a feladatokat érinti, melyet a NATO ez idáig nem tudott megoldani. Sok tagország már korábban is vett részt válságkezelésben, itt elsősorban az észak-afrikai civilek evakuációjára gondolhatunk. Sok tagállam aktívan mozgósított tehát jóval a líbiai menekültválság előtt. A helyzet eszkalálódását követően a NATO egységesen tudott fellépni a Kadhafi-rezsimmel szemben. Első alkalommal fordult elő, hogy az arab országok szembefordultak egy észak-afrikai állammal. Az Arab Liga kérte ugyanis az ENSZ-t a légtérzár elrendelésére a konfliktus kirobbanását követően.
Soha nem volt még ilyen pontos légicsapás
A NATO, Franciaország és az Egyesült Államok egységesen lépett fel, miközben sikerült tiszteletben tartani azon tagállamok érdekeit is, akik nem támogatták egyértelműen a katonai fellépést a Kadhafi-rezsimmel szemben. Hét hónap alatt sikerült lezárni a válságot, e hét hétfőjén a NATO-hadműveletek véget értek Líbiában – közölte büszkén, majd hozzátette: úgy hagytuk el Líbiát, hogy a küldetésünket teljesítettük. Persze a diktátor legyőzésében oroszlánrészt vállaltak a szárazföldön harcoló líbiaiak, ebben a NATO megfelelő segítséget nyújtott a felkelőknek. Soha nem volt még olyan katonai művelet, melyet ilyen precízen hajtottak volna végre a történelem során. A légicsapásokat követően minimális volt a líbiai áldozatok száma, NATO-katona pedig nem esett el a hadműveletekben – vont mérleget.
A nagykövet elmondta, el kell kerülni az afganisztáni és az iraki példát, amelyeknél a nagyobb hadműveletek befejezését követően nem gondolták végig, hogy mire van szükség a civil élet kiépítéséhez, a demokratizálásához. Ezért is lehet büszke magára a NATO a líbiai válság lezárásával. Természetesen találkozhattunk képességhiányokkal a hadműveletek során, de a kommunikáció és a parancsnoki struktúra az utolsó hónapokban már nagyszerűen működött – fűzte hozzá.
A globális recesszióval kapcsolatban a nagykövet röviden annyit mondott: a súlyos fiskális problémákkal szembesülve is tisztában vagyunk azzal, hogyan kell rendezni a kollektív biztonság kérdését. Ezt az önök miniszterei is elmondták korábban. Nem szabad megspórolni a „biztosítási díjat”, hiszen annak negatív hatásai később visszaüthetnek – zárta szavait Mariot Leslie.
origo.hu
Halálos baleset miatt áll az M3-as
