„A magyar gazdaság mozgástere gyakorlatilag nulla, és a kilátások egyre rosszabbak” – fogalmazott egy konferencián Járai Zsigmond. Szerinte mi is egy gyenge láncszem vagyunk, de a kormányzat minden körülmények között be fogja tartani a vállalásait, különben veszélybe kerülne az ország finanszírozása.
A gazdaságban vannak bizonyos tilalomfák, többek között az államháztartás hiányának, és az államadósságnak a csökkentése, amelynek a betartása eltökélt célunk – mondta el lapunknak Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára annak kapcsán, hogy valójában mekkora mozgástérrel is rendelkezünk. Véleménye szerint a nagy kérdés az, hoyg milyen eszközökkel tudjuk a növekedést segíteni. A kormánynak megvan a felelőssége a versenyképességhez szükséges keretfeltételek megteremtésében – tette hozzá.
Ez mind az üzleti környezet, mind a foglalkoztatás egészét érintő rugalmasság, mind az állam működése tekintetében fontos – hangsúlyozta az államtitkár. „Ezek azok a területek, ahol a következő esztendőkben további lépések szükségesek, bízom abban, hogy ennek meglesz a megfelelő növekedési hatása” – fejtette ki Cséfalvay.
A bizalmat is meg kell szerezni
Az államtitkár szerint Olaszország más eset, mint Görögország, mivel az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága, és a zóna mindent meg fog tenni, hogy ne jussanak el odáig, mint a görögök. Az Európai Központi Bank eddig is helyenként olasz kötvényeket vásárolt, ami azt mutatja, hogy nem hagyják elfajulni a helyzetet – tette hozzá. Cséfalvay úgy látja, hogy a válság mögött egyfajta politikai probléma húzódik. A GDP 120 százalékára rúgó eladósodottság, a mi 73 százalékunkhoz képest jóval magasabb, de az unió mindent meg fog tenni, hogy azt a keretek között tartsa – hívta föl a figyelmet az államtitkár.
Sajnos a magyar helyzetre befolyással van az a bizonytalanság, ami Olaszország kapcsán kialakult. Az alapkérdés az, hogy mennyire hihetők azok a reformok, amelyeket a mediterrán ország beígért, amelyeket végig kell vinni, meg kell szerezni hozzá a bizalmat, és az nem megy egyik napról a másikra – vélekedett Cséfalvay.
Egyharmaddal lett több
A kitörés egyik útja a multinacionális vállalatok esetleges nagyobb szerepvállalása lehet, amit jól bizonyít, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. számításai szerint az elmúlt 15 év átlagos növekedése 2,5 százalék volt, amiből a multik hozták létre a bővülés egyharmadát. Abban az esetben, ha a beáramlásuk elmaradt volna, akkor 9-15 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai GDP.
Vállalatvezetők egy része úgy látja, a multik már eddig is rengeteg mindent hoztak az országba, és sokuknak egyáltalán nincsen szándékában az országból való távozás. Mások szerint sok esetben fennáll a kivonulás veszélye a rossz gazdasági közhangulat miatt, ami természetesen nem segítené a mozgástér bővülését.
Ebben vezettük a régiót
Az elmúlt években működőtőke-bevonzásban Magyarország a régió országai előtt járt, nagy kérdés, vajon a 2011-es adatok mit fognak mutatni – hangsúlyozta az MNO-nak Havas István, az AmCham elnöke. Szerinte a bizalom, a stabilitás képe, valamint az számít a leginkább, hogy a kormányzat milyen viszonyt tud kialakulni ezekkel a cégekkel. A multicégek úgy érzik, tudnának más értékeket is hazánkba hozni, ha megfelelő üzeneteket kapnának, ami segítené a gazdasági bővülést – tette hozzá.
Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy a kkv-kat valahogy segíteni kell abban, hogy beszállítójává váljanak egy multicégnek, ehhez az kell, hogy ők is elfogadják a játékszabályokat, és tudják hozni a minőségi követelményeket.
Havas multiellenességet nem érzékel a kormányzat részéről, hanem ez abban nyilvánul meg, hogy bizonyos szektorokban kevésbé látják szívesen a külföldi cégeket, míg másokban igen. Ettől függetlenül ahhoz, hogy a kormány partnernek tekintse a multikat, hosszabb utat kell bejárnunk – zárta szavait Havas.
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
