Bevezették a plázastopot

Még idén megválasztják a Kúria elnökét. Január 1-jétől tilos a háromszáz négyzetméternél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítése.

Ugyancsak kismértékű emelkedést jelent, hogy a frakciók képviselőnként az alapdíj 25 százaléka helyett annak 30 százalékát használhatják fel a hivatali feladataik ellátására havonta.

Átalakuló bírósági igazgatás

Januártól elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye – döntött a parlament hétfőn. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel.

Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni.

A Kúria elnöke – akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még idén megválaszthat a Ház – igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.

A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és – 2013. január 1-jétől – járásbíróságok helyezkednek el. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül.

Baka: az év végéig

Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában hétfő este a parlamentben.

Még idén megválasztja a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökét a parlament – az erről szóló, a fideszes Gulyás Gergely kezdeményezte alkotmánymódosítást is elfogadta az Országgyűlés. A parlament honlapján szereplő összesítés szerint a képviselők – az LMP kezdeményezésére név szerinti szavazással – 259 igen szavazattal, 111 nem ellenében fogadták el a még hatályos alkotmány módosítását.

A tárcavezető a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a törvénybe – egy módosító indítvánnyal – a Magyar Bírói Egyesület javaslatára foglalták bele a kinevezés feltételéül az ötéves kötelező gyakorlatot. Szavai szerint a bírói testület nyolcéves szolgálati viszony előírását kezdeményezte, ehelyett a kormányoldal végül öt évet javasolt. A miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy annak hiányában ítélkezési gyakorlat nélküli vezetője is lehetne a Kúriának.

Baka Andrást – aki addig az MDF parlamenti képviselője volt – 1991-ben választották meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává. A nemzetközi bíróságnak 2008-ig volt tagja, az év áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett.

Sólyom László 2008 áprilisában jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de a parlament nem választotta meg. Az államfő 2009 májusában ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat. Egy héttel később viszont a parlament 309 igen szavazattal, 36 ellenében főbíróvá választotta.

Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott sarkalatos bírósági törvény szerint a Kúria elnökét a parlament választja meg a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére.

A fideszes Papcsák Ferenc zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott, hogy a köztársasági elnök a Kúria elnökének személyére december 15-ig tegyen javaslatot, és őket a parlament még ebben az évben válassza meg.

A módosító indítvány alapján az év végéig a Legfelsőbb Bíróságot elnöklő Baka Andrást pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.

Elfogadták az ügyészségről szóló sarkalatos törvényt

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat – rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.

A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész – a közjogi méltóságokhoz hasonlóan – hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.

Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig – e jogállásukat megtartva – 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.

Megszavazták a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit

Az Országgyűlés hétfőn megszabta a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit, valamint az abból felhasználható miniszteri keretet. A képviselők 308 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 40 tartózkodással fogadták el L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők erről szóló előterjesztését. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik- és az LMP-frakció tagjai is támogatták a javaslatot, míg az MSZP politikusai tartózkodtak.

Az ötös lottó szerencsejáték járadékadójának 90 százalékából, a kulturális adó teljes összegéből, költségvetési támogatásból valamint a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközökből és egyéb befizetésekből származnak a Nemzeti Kulturális Alap bevételei az erről szóló törvény módosítása értelmében.

A kulturális adó részleteit az adótörvény tartalmazza, amely a pornográf tartalmú termékek után 25 százalékos befizetési kötelezettséget rögzít. A jogszabály kimondja, hogy az alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az alap összegének legfeljebb 25 százalékát a miniszter közvetlenül felhasználhatja. A jogszabály 2012. január 1-jén lép hatályba.