Az Országgyűlés megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését.
A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg.
A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.
A salátatörvény elfogadásával a Ház arról is rendelkezett, hogy a tankönyvellátás – azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése – állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez. Ez a rendelkezés 2012. október 1-jén lép hatályba.
Több pénz jut a képviselőcsoportoknak
Az ideinél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre az országgyűlési képviselőcsoportok, a parlament erről a jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával döntött hétfőn.
A frakciók a működésükkel járó kiadásokra továbbra is kapnak havonta 5,8 millió forintot, ez huszonöt képviselő alapdíjával egyenlő. A kormánypártok ezenfelül eddig képviselőnként az alapdíj 55 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe, az ellenzéki pártok pedig 85 százaléknyit. Ez emelkedik most kismértékben, 60, illetve 90 százalékra, míg a független képviselők munkájuk segítéséhez az alapdíj összege helyett annak 105 százalékát kapják ezután.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legnagyobb parlamenti frakció, a Fideszé az eddigi 414 millió forint helyett nagyjából 445 millió forintból gazdálkodhat jövőre. A szocialista frakció idei támogatását 207 millió forintban határozták meg, ez jövőre 190 millióra csökken, mivel októberben tízen elhagyták a képviselőcsoportot. A KDNP-frakció 131 millió forintból, a Jobbik az idei 178 millió helyett 185 millióból, az LMP pedig 105 helyett körülbelül 107 millióból gazdálkodhat 2012-ben.
Ugyancsak kismértékű emelkedést jelent, hogy a frakciók képviselőnként az alapdíj 25 százaléka helyett annak 30 százalékát használhatják fel a hivatali feladataik ellátására havonta.
Átalakuló bírósági igazgatás
Januártól elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye – döntött a parlament hétfőn. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel.
Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni.
A Kúria elnöke – akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még idén megválaszthat a Ház – igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.
A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és – 2013. január 1-jétől – járásbíróságok helyezkednek el. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül.
Baka: az év végéig
Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában hétfő este a parlamentben.
Még idén megválasztja a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökét a parlament – az erről szóló, a fideszes Gulyás Gergely kezdeményezte alkotmánymódosítást is elfogadta az Országgyűlés. A parlament honlapján szereplő összesítés szerint a képviselők – az LMP kezdeményezésére név szerinti szavazással – 259 igen szavazattal, 111 nem ellenében fogadták el a még hatályos alkotmány módosítását.
A tárcavezető a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a törvénybe – egy módosító indítvánnyal – a Magyar Bírói Egyesület javaslatára foglalták bele a kinevezés feltételéül az ötéves kötelező gyakorlatot. Szavai szerint a bírói testület nyolcéves szolgálati viszony előírását kezdeményezte, ehelyett a kormányoldal végül öt évet javasolt. A miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy annak hiányában ítélkezési gyakorlat nélküli vezetője is lehetne a Kúriának.
Baka Andrást – aki addig az MDF parlamenti képviselője volt – 1991-ben választották meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává. A nemzetközi bíróságnak 2008-ig volt tagja, az év áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett.
Sólyom László 2008 áprilisában jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de a parlament nem választotta meg. Az államfő 2009 májusában ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat. Egy héttel később viszont a parlament 309 igen szavazattal, 36 ellenében főbíróvá választotta.
Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott sarkalatos bírósági törvény szerint a Kúria elnökét a parlament választja meg a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére.
A fideszes Papcsák Ferenc zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott, hogy a köztársasági elnök a Kúria elnökének személyére december 15-ig tegyen javaslatot, és őket a parlament még ebben az évben válassza meg.
A módosító indítvány alapján az év végéig a Legfelsőbb Bíróságot elnöklő Baka Andrást pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.
Elfogadták az ügyészségről szóló sarkalatos törvényt
A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat – rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.
A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész – a közjogi méltóságokhoz hasonlóan – hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.
Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig – e jogállásukat megtartva – 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.
Megszavazták a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit
Az Országgyűlés hétfőn megszabta a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit, valamint az abból felhasználható miniszteri keretet. A képviselők 308 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 40 tartózkodással fogadták el L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők erről szóló előterjesztését. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik- és az LMP-frakció tagjai is támogatták a javaslatot, míg az MSZP politikusai tartózkodtak.
Az ötös lottó szerencsejáték járadékadójának 90 százalékából, a kulturális adó teljes összegéből, költségvetési támogatásból valamint a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközökből és egyéb befizetésekből származnak a Nemzeti Kulturális Alap bevételei az erről szóló törvény módosítása értelmében.
A kulturális adó részleteit az adótörvény tartalmazza, amely a pornográf tartalmú termékek után 25 százalékos befizetési kötelezettséget rögzít. A jogszabály kimondja, hogy az alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az alap összegének legfeljebb 25 százalékát a miniszter közvetlenül felhasználhatja. A jogszabály 2012. január 1-jén lép hatályba.
