A felszámítható kamatok és a thm mértékének korlátozását a parlament gazdasági bizottsága javasolta. Az indítványról csak a házszabálytól eltérve dönthetnek hétfőn a képviselők, de az ehhez szükséges négyötödös többség a devizahiteleseket segítő intézkedéseknél eddig kivétel nélkül megvolt a parlamentben.
A törvényjavaslat alapján, ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehetne több a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. Hasonlóképpen kimondanák, hogy pénzügyi intézmény – egyes kivételektől eltekintve – nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíjmutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal megnövelt mértékét. Emellett a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott – legalább 3, 5 vagy 10 éves – periódusok alatt rögzíteniük kell. A bizottság ezenkívül kiterjesztené a kedvezményes végtörlesztés igénybevételének lehetőségét a devizaalapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is.
Hétfőn számos módosító indítványról is szavaz majd a Ház, így egyebek mellett a megyei önkormányzati intézmények és vagyontárgyak államosításáról szóló kormányjavaslathoz, a büntető tárgyú törvényekhez, valamint az alkotmánybírósági törvényhez érkezettekről. Ezután részletes vitát folytatnak a képviselők az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét célzó fideszes előterjesztésről, valamint a jövő évi adótörvényekről, így a többi között az egyszerűsített vállalkozási adó, az eva megszüntetéséről. A Fidesz emellett kezdeményezni fogja, hogy a hétfői napirendet egészítsék ki a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitájával.
Kedden két, a katonai titkosszolgálat egyesüléséről szóló törvényjavaslatról folytat általános vitát az Országgyűlés, majd részletes viták sora következik. Így a képviselők megtárgyalják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztéshez és a mozgóképtörvényhez érkezett módosító javaslatokat, valamint azokat a képviselői indítványokat is, amelyek a bírósági és az ügyészségi törvények kormány által javasolt szövegén változtatnának.
A szerdai napirenden kizárólag az új munka törvénykönyve szerepel: a nemzetgazdasági minisztérium által júliusban elkészített, de csak néhány hete benyújtott törvénytervezet számos ponton változott időközben. Eszerint megmarad a védett kor intézménye, és változatlanul húsz nap lesz az alapszabadság, ugyanakkor az eddigi 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni a munkaszerződésekben, s azt bérpótlék helyett szabadidővel is megválthatják a munkáltatók, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnik.
