Láng Zsolt (Fidesz–KDNP), a kerület polgármestere ünnepi beszédében olyan embernek nevezte Bánffy Györgyöt, aki egész életében a magyar kultúráért, a magyar nyelvért, a magyar nemzet értékeiért tevékenykedett. Mint fogalmazott, kivételes életút ért véget tavaly szeptember 3-án, amikor „örökre távozott tőlünk Bánffy György”. A polgármester szavai szerint olyan művészről kapja nevét a nemrég megépített park, „aki mindenkor magával ragadta hallgatóit, tevékeny élete utolsó percéig a pódiumon állt és gyönyörködtette közönségét”.
Láng Zsolt utalt arra is: Bánffy György a magyar nyelv „megszállottja” volt, több mint félévszázados művészi útján megfordult tanyasi könyvtárakban, vidéki iskolákban, gyári önképzőkörökben, egyetemi előadótermekben és a határon túli színházakban. Hozzátette: „meggyőződéssel vallotta, hogy a szép magyar nyelv és a magyar irodalom az egyik olyan pillér, amely ezer éve megtartja nemzetünket”.
A városrész vezetője megemlékezett Bánffy György 1956-os szerepvállalásáról is, amely után „több éves szilenciumra ítélték, és vidéken folytatta pályáját”. Mint mondta, a művész ekkor is példát mutatott küzdeni tudásból, szorgalomból és emberszeretetből. Szólt arról is, hogy Bánffy György 1989 őszén mondott, a parlament feloszlatásáról szóló beszéde „az új választások kiírásával örökre helyet kapott az újkori história lapjain”.
Láng Zsolt jelezte azt is, hogy a park elnevezéséről a pesthidegkúti polgárok javaslata alapján döntöttek, miután Bánffy György „ezer szállal kötődött” a településrészhez, amelynek díszpolgára volt. Az emlékpark avatásán részt vett Bánffy György özvegye, Sátory Tilda, Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége és Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök özvegye is.
