A nyelvápolást „szent kötelességnek” nevezte, mint fogalmazott, az új köznevelési törvényben és a készülő nemzeti alaptantervben gondoskodni fognak a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek védelméről. Ugyanakkor kitért arra is, fontos, hogy a diákok idegen nyelveken is tanuljanak.
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmondta: a magyar nyelv napja tiszteletére a múzeum kiállította az 1844-es nyelvtörvény – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött – eredeti példányát. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyelvtörvény, melynek elfogadásának napját, november 13-át végül a mostani Országgyűlés a magyar nyelv napjának nevezte ki, hosszú küzdelem árán jött létre. „Elfogadása, bevezetése a nemzeti identitás alakulásának, a modern nemzetállam megszületésének mérföldköve” – fogalmazott.
Schmitt Pál köztársasági elnök üzenetét Kubik Anna színművész olvasta fel. „A kultúra és a nyelv mindennél jobban összekapcsol bennünket” – fogalmazott Schmitt Pál. „Nyelvünkben éljük meg a jelent, de benne van a múlt, és nyelvünk üzenet a jövő nemzedékek számára” – mutatott rá a köztársasági elnök, aki szerint őrizni kell a magyar nyelv értékeit és fejleszteni is.
Ünnep minden magyar számára
Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke beszédében felidézte, a magyar nyelv napja szervezetük kezdeményezésére jött létre mintegy három és fél év alatt. Az ötlet a Magyar Nyelv Múzeumának megnyitóján, 2008. április 23-án hangzott el először, az Anyanyelvápolók Szövetsége eredetileg ezt a napot szerette volna a magyar nyelv napjának nyilvánítani, ám az Országgyűlés végül máshogy döntött. Megjegyezte: nem egyedülálló, hogy egy ország ünnepnapot szentel az anyanyelvnek, Törökország ezt már 1936-ban megtette. Kiemelte: szeretnék, ha ez a nap nemcsak az emlékezés napja lenne, hanem ünneppé válna minden magyar ember számára.
Az ünnepségen neves művészek – Kubik Anna mellett Lovász Irén énekes, néprajzkutató, Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, Jókai Anna író, valamint Lukács Sándor színművész – működtek közre.
