El a kezekkel a József Attila-szobortól! – hangoztatta Szőcs Géza. Márai Sándort idézve kiemelte, a honfoglaló magyarok nem „hazát”, hanem „védett legelőt” kerestek maguknak. „Azt, hogy e legelőből haza lett, azt a költőknek köszönhetjük” – mutatott rá.
„Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila, és meg kellene magyaráznom, most mi történik a szobrával” – fogalmazott, megjegyezve: a költőnek halálában is hányattatott sorsa volt. „A nemzet már 1939-ben is mulasztásos kötelezettségszegésben volt József Attilával szemben.”
Szőcs Géza emlékeztetett: a magyar nyelv ünnepéről szóló határozatot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án. A pártok egyetértése szerinte reményt adhat arra, hogy a „legfontosabb közös ügyeinkben” az ország képes felülemelkedni a pártérdekeken és együttműködni. Kiemelte: a kezdeményezés Gráf Rezső nyelvész nevéhez fűződik.
Az államtitkár a magyar nyelvet nemzeti kultúránk legfontosabb zálogának, nemzeti emlékhelynek nevezte. „Ez a nyelv, miközben hét évszázadnyi idő távlatából is érthetően szól hozzánk, a mai világ legújabb dolgainak megnevezésére is alkalmas” – fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott: a magyar nyelv kiszorulóban van a tudományos életből, több egyetemen diplomamunkát csak angol nyelven fogadnak el, más területeken pedig a magyar idegen szavakkal, nyelvi szerkezetekkel „nyomorékká” torzul. Kiemelte: 2012. június 30-ig a kormány benyújtja a magyar nyelvhasználatról szóló felmérését, valamint előkészít egy intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelmében.
A nemzet létét köszönheti a nyelvnek
A nemzet a létét, a fennmaradását köszönheti a nyelvnek – hangoztatta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a rendezvényen. A magyar nyelv napja szerinte a költészet napjával és a magyar kultúra napjával együtt hármas ünnepet, egységet alkot. „Ettől kezdve a mi dolgunk, különösen a fiataloké, az iskoláké, hogy ne feledkezzünk meg ezeket az ünnepeket méltó tartalommal megtölteni, hogy ne váljanak üres formalitássá” – tette hozzá.
A nyelvápolást „szent kötelességnek” nevezte, mint fogalmazott, az új köznevelési törvényben és a készülő nemzeti alaptantervben gondoskodni fognak a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek védelméről. Ugyanakkor kitért arra is, fontos, hogy a diákok idegen nyelveken is tanuljanak.
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmondta: a magyar nyelv napja tiszteletére a múzeum kiállította az 1844-es nyelvtörvény – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött – eredeti példányát. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyelvtörvény, melynek elfogadásának napját, november 13-át végül a mostani Országgyűlés a magyar nyelv napjának nevezte ki, hosszú küzdelem árán jött létre. „Elfogadása, bevezetése a nemzeti identitás alakulásának, a modern nemzetállam megszületésének mérföldköve” – fogalmazott.
Schmitt Pál köztársasági elnök üzenetét Kubik Anna színművész olvasta fel. „A kultúra és a nyelv mindennél jobban összekapcsol bennünket” – fogalmazott Schmitt Pál. „Nyelvünkben éljük meg a jelent, de benne van a múlt, és nyelvünk üzenet a jövő nemzedékek számára” – mutatott rá a köztársasági elnök, aki szerint őrizni kell a magyar nyelv értékeit és fejleszteni is.
Ünnep minden magyar számára
Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke beszédében felidézte, a magyar nyelv napja szervezetük kezdeményezésére jött létre mintegy három és fél év alatt. Az ötlet a Magyar Nyelv Múzeumának megnyitóján, 2008. április 23-án hangzott el először, az Anyanyelvápolók Szövetsége eredetileg ezt a napot szerette volna a magyar nyelv napjának nyilvánítani, ám az Országgyűlés végül máshogy döntött. Megjegyezte: nem egyedülálló, hogy egy ország ünnepnapot szentel az anyanyelvnek, Törökország ezt már 1936-ban megtette. Kiemelte: szeretnék, ha ez a nap nemcsak az emlékezés napja lenne, hanem ünneppé válna minden magyar ember számára.
Az ünnepségen neves művészek – Kubik Anna mellett Lovász Irén énekes, néprajzkutató, Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, Jókai Anna író, valamint Lukács Sándor színművész – működtek közre.
