– A minisztérium tud működni a mostani keretben, a célunk a reálgazdasághoz kapcsolódó források kezelése – mondta el Fellegi. Sikerült a közbeszerzéseket, valamint a klímapolitika és a külgazdaság bizonyos elemeit is bekapcsolni a tárcához – tette hozzá a politikus. Olyan országokkal való külgazdasági kapcsolatok kerültek a minisztériumhoz, ahol az államnak jóval nagyobb a szerepe a szabályozásban (Oroszország, Ukrajna, Kína), valamint szorosan kötődnek az energetikai szektorhoz.
– A Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Vidékfejlesztési Minisztériummal szoros a kapcsolat, ami a kormányzás elején természetesen hordozott feszültségeket – hangsúlyozta a tárcavezető. – Ezt a „szülési folyamatot végigvittük”, és mostanra úgy tűnik, ez rendeződött – tette hozzá. A miniszter rámutatott arra, hogy az uniós elnökség lezárulása után volt idő áttekinteni a feladatokat és hatásköröket és rendezni a sorokat, így lett hat államtitkárságból négy. Az uniós elnökségről Fellegi elmondta, hogy volt olyan hónap, amikor csak öt napot volt hazánkban.
Tényleg nem lett aprópénz?
– Amikor felállt ez a kormányzati struktúra, akkor mi nagyon bizakodóak voltunk, úgy tűnt, a kabinet szakítani akar az elmúlt évtizedek fejlesztési modelljével – mondta el Scheiring Gábor. Szerinte a struktúrában ez benne volt, de ezt a lehetőséget nem sikerült aprópénzre váltani. A fejlesztési minisztérium mindezek ellenére pozitív értelemben kilóg a sorból a többi tárca közül – hangsúlyozta a képviselő. Úgy látja, a kormányzás minősége az első Orbán-kormány és a Bajnai-kormány alatt volt a legjobb. Az LMP-s képviselő szerint a törvényhozás ötletszerűen zajlik, ami ellene megy a hosszú távú fejlesztési politikának.
Fellegi az elhangzott felvetésekre elmondta, az NFM-nek számos területet kell lefednie, ahol egy stratégia megalkotása ment végbe az elmúlt időszakban. „Kialakítottuk a működési keretet, és az ország rendelkezik energiastratégiával, Duna-stratégiával, közösségi közlekedési stratégiával, valamint hamarosan a parlament elé kerül a nemzeti vagyonról szóló törvény.” Úgy látja, ha nem ezt a struktúrát alakítják ki, akkor nem itt tartanánk. A miniszter szólt arról is, hogy az aprópénzre váltás egyik eleme volt a stratégiaalkotás folyamata.
Súlyos visszaélések az MFB-nél?
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy az átadás-átvétel során nem volt tisztogatás a tárcánál. Ahol történtek átalakítások, az például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mivel korábban hetente 5 milliárdot vitt ki a gazdaságba, míg mostanra ez 20 milliárdra nőtt, így a cserék egyértelműen indokoltak voltak – hangsúlyozta az NFM első embere. Másik példaként a Magyar Fejlesztési Bankot említette, mivel ott eddig több mint három tucat feljelentést tettek kétes értékű hitelkihelyezések miatt.
„Nem rövid távú kapcsolatot keresünk”
Scheiring kijelentette, hogy hosszú távú fejlődési szempontból sem vezethet előre a kínai kapcsolat. „Mind a jóléti rendszerrel és munkaerővel kapcsolatos politika azt mutatja, hogy van egyfajta alkalmazkodás a keleti modell felé.” Rossz fejlődési vízió mellett kötelezte el magát a kormány, miszerint a mobil és forró tőkéért való versengésben kell kitűnnünk – tette hozzá. Szerinte nem vezet előre a kiszolgáltatottságra építő kínai modell.
Fellegi minderre elmondta, hogy „nem is érti, miről beszélt”. Szerinte helytelen kategorizálás a forró tőke, mivel a kínai jelenlét nem spekulatív. Az elmúlt időszakban sikerült lefektetni a kínai–magyar együttműködés alapjait, mivel hazánk az euroatlanti térség része, ezért rájuk is ezek a szabályok vonatkoznak. A kínaiak világossá tették a számunkra, hogy ők nem egybe kezelik Európát, bilaterális kapcsolatokon keresztül mozognak.
Fellegi rámutatott arra, hogy az ázsiai ország számára többek között az is szempont, hogy Budapestről két óra alatt bármelyik európai ország elérhető. „Mi nem a rövid távú kapcsolatot keressük, és hangsúlyozottan a fő csapásirány az infrastruktúra-fejlesztés, és nem a spekulatív tőkéé.” „Számunkra az a fontos, hogy a magyar érdekeket meg tudjuk jeleníteni a Kína-politikában is.” Az NFM első embere kijelentette, hogy a két ország tiszteli egymást, és nem avatkoznak egymás belügyeibe.
---- Fenntarthatatlan a rendszer ----
A rendszer fenntarthatatlan volt
Az LMP-s képviselő szerint ami fejlődési modell kibontakozik a kormány intézkedéseiből, az nem lesz képes kirántani az országot a válságból. Szerinte a kormányzat szűkíti az érdekegyeztetés folyamatát, és ebben Kína vonatkoztatási pont lehet. „Magyarország megújítását lehet modellváltásként értelmezni” – reagált a miniszter. Olyan országot örököltünk, ahol 55 százalékos volt a foglalkoztatottsági szint, valamint a segélyek állama voltunk, ezért a kormány legfontosabb célkitűzése a munka világa felé való elmozdulás volt – foglalta össze Fellegi. A miniszter szerint ennek első lépése a Start munkaprogram megalkotása volt. „Arra törekszünk, hogy növeljük a termelőkapacitást, így csak azokra a szektorokra vetettünk ki különadót, amelyek nem folytatnak termelő tevékenységet.” Fellegi úgy látja, hogy a strukturális átalakítások nélkül a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.
400 milliárd ment el törlesztésre
„Nincs eléggé modellváltás, mivel a mostani lépések jellemzőek voltak a korábbi évekre is” – reagált a felvetésekre Scheiring. Az LMP-s képviselő szerint hibás a minimálbér emelése, a járulékemelés, az adórendszer további bonyolítása, amiből az a kép bontakozik ki, hogy a helyzet tovább romlik. – A képviselő úr nem tartja elég radikálisnak az átalakításokat – vágott vissza Fellegi. Úgy látja, lehet vitatni a mostani rendszert, de ez egy radikális változás, ami hangsúlyozottan a munka világának az átépítésére törekszik. – Makroszinten az adóváltoztatásokkal 800 milliárdot hagytunk ott az embereknél – tette hozzá.
Fellegi az eladósodottság kapcsán úgy fogalmazott, hogy az az ország sebezhetőségének legfontosabb összetevője. Az egész átalakításnak a kulcseleme az államadóssággal való megküzdés és az embereknek az ettől való megszabadítása – tette hozzá. A miniszter ismertetése szerint az elmúlt időszakban 400 milliárd forint ment el külföldre a törlesztések révén.
Az LMP a paksi bővítés ellen
Magyarország villamosenergia-ellátásának 40 százaléka származik atomenergiából, és ennek kiváltása jelentős terhekkel járna – ismertette a miniszter. Véleménye szerint csökkenteni kell a gázfüggőséget, valamint javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát. „Ahogy a kvótákat értékesítjük, úgy tudjuk kiírni az épülethatékonysági programokat.” A német atomdöntés önmagában 450 milliárd eurós infrastrukturális költséggel járt – tette hozzá. „Ha kivezetnék az atomenergiát az energiamixből, akkor 100 százalékkal drágulna az áram.”
Scheiring minderre úgy reagált, hogy ők nem beszéltek az atomenergia kivezetéséről, hanem a paksi erőmű bővítését ellenzik. Nem a kiváltás, hanem a bővítés a kérdés, és az arra szánt összegeket kell megújuló energiákra költeni. Fellegi szerint, ha nem bővítünk, akkor ki kell váltani az atomenergiát. Úgy látja, hogy a megújuló energiák bizonytalanok, és még Norvégia is svéd atomerőművekre van utalva arra az esetre, ha valamilyen ingadozás következik be az ellátásban.
