Később döntenek a közműdíjakról

Visszavonta a jövő évi budapesti víz- és csatornadíjakról szóló javaslatot az előterjesztő, György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.

A javaslatban átlagosan 3,6 százalékos ivóvízdíj-, illetve 3,84 százalékos csatornadíj-emelés szerepelt. A városvezetés december 14-én tárgyal újra a jövő évi közműdíjakról. A képviselők 21 igen, 3 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadták el a napirendet.

Nem emelnék a BKV tarifáit

A közösségi közlekedés versenyképessé válását várja a fővárosi Fidesz attól, hogy nem emelkednek jövőre a BKV tarifái. Németh Zoltán, a párt frakcióvezetője a közgyűlés szerdai ülésén szereplő téma kapcsán a távirati irodának elmondta: 2011-ben fordult elő először 15 év után, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem emelte a BKV-tarifákat, és ezt jövőre is így szeretné tenni. Mint indokolta, ezzel a közösségi közlekedés versenyképessé válna az egyéb közlekedéssel szemben.

Kitért arra is, hogy a tarifák szinten tartásával a főváros átvállalja az áfaemelésből eredő terheket, vagyis gyakorlatilag a jegyek, bérletek nettó ára csökken. Megjegyezte, hogy emellett további olyan jegyformákat is bevezetnek, mint például a csoportos napijegy, a kombijegy, továbbá kiterjesztik a kisgyermekesekre vonatkozó kedvezményeket, amire régóta igény volt. A fideszes politikus szólt arról is, hogy az előző ciklus utolsó éveiben az volt tapasztalható, hogy a tarifaemelés mellett nemhogy nem emelkedtek a bevételek, de csökkentek. Amikor viszont 2011-ben változatlanul maradtak a viteldíjak, növekedést lehetett tapasztalni a társaság kasszájában.

Az LMP átalakítana

Az LMP fővárosi képviselőcsoportja arra szólította fel a Fideszt, hogy hagyja abba azt a „kisded” játékot, amelyet a BKV-val tesz. Kaltenbach Jenő frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt a troli- és villamosbeszerzések ügyére utalva azt mondta, a kormányzat rendszeresen megtagadja azokat a fejlesztéseket a BKV-tól, amelyek az országnak nem kerülnének pénzbe, mert az unió finanszírozza, viszont ezeket az ügyeket felhasználja a fővárossal való szembenállások során.

Hozzátette, át kell alakítani a BKV teljes jegyrendszerét, a dugódíj bevezetésével kapcsolatban pedig olyan intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek miatt megéri az autósoknak a közösségi közlekedésre váltani, és a díjat nem sarcként élik majd meg.

Somfai Ágnes, a párt képviselője hozzátette: rendezni kell a BKV normatív finanszírozását is, mert a fogyasztói árkiegészítésből 18 milliárdot nem fizetnek ki a BKV-nak. Ennek megoldására az LMP módosító javaslatot terjesztett be a parlamentnek – tette hozzá. Kaltenbach Jenő az utcanévváltoztatásokkal kapcsolatban nyújtott be előterjesztést. Elmondása szerint ebben azt kezdeményezi, hogy személynevek esetében tíz éven belül is csak rendkívüli esetben lehessen utcanevet megváltoztatni, erről meg kell kérdezni az ott élőket, és ha ők nem támogatják azt, akkor ne lehessen megváltoztatni az utca nevét.

MSZP: vakrepülési mutatvány

Az MSZP fővárosi frakciója szerint Budapest vezetése és a kormány „vakrepülési mutatványt” hajt végre, amiből csak az nem derül ki, hogy miként fognak működőképes szolgáltatásokat nyújtani. Horváth Csaba frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján a BKV finanszírozásával kapcsolatban azt mondta, a kormány nem akarja kifizetni a szolgáltatás árát, Orbán Viktor, úgy tűnik, úgy döntött, „bliccelni” kíván a BKV-val.

A szocialista politikus pártja nevében felszólította a kormányt és Tarlós Istvánt: ne legyenek törvényszegők, és azt a 2010 áprilisában aláírt szerződést tartsák be, amelyet Bajnai Gordon volt kormányfő és Demszky Gábor akkori főpolgármester írt alá a BKV finanszírozásáról. Ezért elengedhetetlen, hogy létrejöjjön az a háromoldalú egyeztetés, amelyet még múlt héten kezdeményeztek Orbán Viktor, Tarlós István és Horváth Csaba között.