A bíróság 100 ezer forintra bírságolta Kocsis Istvánt, mert az előző tárgyaláson a szabályos idézés ellenére nem jelent meg és nem is mentette ki magát. A pénteki meghallgatása közel három órán keresztül tartott. Ennek során elmondta, hogy még 2007-ben kért igazgatósági előterjesztést az energianád programról, mivel az jól illeszkedett az MVM stratégiájába. Ekkor akartak ugyanis egy black-start erőművet építeni arra az esetre, ha az országos villamosenergia-rendszer összeomlik; az erőmű biomassza tüzeléssel segített volna a rendszer újraindításában. Az MVM igazgatósága akkor úgy döntött, hogy átadja a feladatot az irányítása alá tartozó Paksi Atomerőműnek. Így a továbbiakban a közelmúltban elhunyt Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes, valamint Kovács József kereskedelmi vezérigazgató-helyettes intézték ezeket az ügyeket – állította Kocsis István, aki erre hivatkozva elhárított a nádprojekttel kapcsolatos döntésről szóló minden kérdést.
A Fővárosi Bíróságon több éve zajló polgári perben a Nád Kft. 9,6 milliárd forintos kártérítést követel a MVM-től egy Bátonyterenyén félmilliárd forintos ráfordítás után négy éve félbemaradt csarnoksor építésével kapcsolatban. Az épület a tervek szerint alapanyag-szaporító bázisa lett volna egy országos energianád-termeltetői rendszernek, de a félbemaradt finanszírozás miatt leállt a projekt. A perben kell kiderülnie egyebek közt annak, ki finanszírozta a beruházást: a Nád Kft. képviselője szerint az MVM, az MVM jogi képviselői szerint nem.
Kocsis István tanúvallomásában kijelentette, nincs tudomása arról, hogy a Nád Kft. valamint az MVM, illetve a Paksi Atomerőmű között bármiféle szerződés született volna a kezdeti egyeztetések után. Beszámolt ugyanakkor egy az MVM, a bécsi Meinl Bank, valamint az Aquifex Ltd. között létrejött megállapodásról. Ennek értelmében az MVM 6,350 millió eurót helyezett letéti számlára (az még tisztázásra vár, hogy az átutalt összeg miért nem szerepelt az MVM könyvelésében). Ennek felhasználásával az Aquifex az áramtársaság terjeszkedési stratégiáját volt hivatott elősegíteni, minimum 10 százalékos hozamot biztosító befektetési lehetőségeket felkutatva. Kocsis beszámolója szerint az Aquifex ezzel kapcsolatos lépéseit Molnár László felügyelte, így az ő jóváhagyásával eszközöltek befektetéseket a nádprojektbe is, ami beleillett az MVM stratégiájába.
Mivel a volt vezérigazgató számos esetben úgy válaszolt a kérdésekre, hogy nem emlékszik a történtekre, a bíró többször is figyelmeztette arra, hogy a hamis tanúzást a törvény bünteti.
Nanyista László, az MVM jogi képviselője hangsúlyozta, álláspontja szerint továbbra sincs bizonyíték arra, hogy az MVM finanszírozta volna a bátonyterenyei beruházást. Több dokumentum is azt támasztja alá, hogy ha történt is átutalás a Nád Kft. számára, az nem az MVM, hanem az Aquifex költségvállalása volt – tette hozzá. Bárándy György ügyvéd a felperes képviseletében kezdeményezte, hogy a bíróság szerezze be az MVM alapító okiratát és SZMSZ-ét, hogy kiderülhessen, mi a vezérigazgató szerepköre a cégnél. Mint kifejtette, a praxisában már többször előfordult, hogy utólag az derül ki, mindent az a személy intézett, aki már nem él.
A kiemelt jelentőségűvé nyilvánított per tárgyalása 2012. január 11-én folytatódik további tanúk meghallgatásával.
