A Fidesz az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit. Gulyás Gergely csütörtökön az MTI-nek elmondta: a jogalkalmazás segítése érdekében rögzítenék a büntetési tételek mértéket az elkövetéskor hatályos jog alapján, figyelemmel ugyanakkor arra a büntetőjogi alapelvre is, hogy súlyosabb büntetés nem szabható ki a jelenleg lehetséges szankcióknál. (Korábban csak annyi szerepelt az indítványban, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.)
Így – ahogyan azt az emberi jogi bizottság módosító indítványa tartalmazza – szándékos emberölés esetében akár tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetne a büntetés. Hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés lenne a büntetése a kínzásnak, az embertelen bánásmódnak, a nagy fájdalom szándékos előidézésének és a testi épség vagy egészség elleni súlyos merénylet elkövetésének. Annak, aki a hadifoglyokat, védett személyeket az ellenséges hatalom fegyveres erőiben szolgálatra kényszerítette, vagy megfosztotta őket attól a joguktól, hogy szabályos és pártatlan eljárás alapján ítéljenek felettük, továbbá a törvénytelen elhurcolásnak, áthelyezésnek, visszatartásnak és a túszszedésnek hat hónaptól három évig – a sértett halála esetén öt évig – terjedő szabadságvesztés lenne a büntetése. Gulyás Gergely elmondta, mindemellett abban is módosulna az eredeti javaslat, hogy a genfi egyezményeket is tartalmazná, mégpedig azért, hogy így az összes, az el nem évülő bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi egyezmény egységesen szerepeljen egy jogszabályban.
Gulyás Gergely október közepén terjesztette a Ház elé az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló javaslatát, amely szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre a büntető törvénykönyv elévülhetetlenségre vonatkozó passzusát kellene alkalmazni. Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám – Gulyás Gergely korábbi szavai szerint – anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna. A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik a polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, a rabszolgaságba taszítás, az áttelepítés és az embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az adott ország jogát.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
