A kormány a többi között a komolytalan kezdeményezések kiszűrését jelölte meg az előterjesztés céljaként, az ellenzék viszont az állampolgári lehetőségek szűkítéséről beszélt, bírálva az érvényességi küszöb visszaállítását.
Kiszűrné a komolytalan kezdeményezéseket a kormány
Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazítaná a népszavazásról szóló sarkalatos törvényt, valamint kiszűrné a komolytalan és az azonos tartalmú, párhuzamosan futó kezdeményezéseket a kormány – hangsúlyozta expozéjában Szabó Erika.
A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár közölte: a komolytalan, a referendum jogintézményének tekintélyét aláásó próbálkozásokat úgy szűrnék ki, hogy a jövőben a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak kell támogatnia.
A törvényjavaslat emellett igazodik a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvényhez, amely egyebek mellett a véleménynyilvánító népszavazás megszüntetéséről is rendelkezik. Az új szabályok szerint a referendum érvényességéhez az összes – körülbelül nyolcmillió – választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen.
Visszaéltek a korábbi törvénnyel
Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a hatályos népszavazási törvénnyel sokszor visszaéltek magánszemélyekés szervezetek is. A szabályozás hiányosságaként értékelte, hogy komolytalan kezdeményezések születtek, ebbe a körbe sorolva az ingyen sörre vonatkozó népszavazási kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy az új jogszabály elfogadását az új alaptörvény megalkotása is szükségessé tette.
Az MSZP így nem támogatja a javaslatot
A szocialista Steiner Pál azt mondta, az MSZP az előterjesztés több pontjával nem ért egyet, így jelenlegi formájában nem támogatja azt. Példaként hozta, hogy a kormány és a köztársasági elnök kezdeményezési jogköre megmaradna, a képviselők egyharmada viszont a jövőben nem indítványozhatna népszavazást. Kifogásolta azt is, hogy a referendum érvényességét 50 százalék feletti részvételi arányhoz kötnék. Steiner Pál szerint aggodalomra ad okot, hogy az Országos Választási Iroda elutasíthatna népszavazási kezdeményezéseket.
Az MSZP a többi között azt szorgalmazza, hogy az Országgyűlés a népszavazás napjától számított fél éven belül legyen köteles a referendumon hozott döntésnek megfelelő törvényt alkotni és azt 270 napon belül hatályba léptetni azt.
Az alkotmányban rögzített kereteket töltik ki
Salamon László (KDNP) közölte: mivel a népszavazással a nép elvonja az Országgyűlés hatáskörének egy részét, lényeges az 50 százalékos érvényességi küszöb meghatározása. Kitért arra is, hogy a parlamenti képviselők egyharmadának kezdeményezési joga értelmetlen volt, mivel ebben az esetben is a többségi elv érvényesült: a népszavazás elrendeléséről a Ház többsége dönthetett. Hangsúlyozta, hogy a főbb népszavazási szabályokat az alaptörvény rögzíti, a kormány mostani javaslata az abban meghatározott kereteket tölti ki.
Tovább csorbítják a választók lehetőségeit
A jobbikos Mirkóczki Ádám az érvényességi küszöb visszaállítása mellett a népi kezdeményezés és a véleménynyilvánító népszavazás megszüntetését kifogásolta. Véleménye szerint a javaslat tovább csorbítaná a választók lehetőségeit, noha a kormánytöbbség rendre az ő akaratukra hivatkozik. Elmondta: helyesnek tartanák, ha a népszavazási döntés eredményeként hozott törvény nem három, hanem öt évig kötné az Országgyűlést, így biztosítva, hogy az legalább két kormányzati ciklus idején kötelező legyen.
A részletek közül kifogásolta, hogy tömegközlekedési eszközökön nem lehetne aláírásokat gyűjteni. Mint mondta, ez felesleges korlátozás, mint ahogyan a munkahelyi aláírásgyűjtést sem tiltaná generálisan a Jobbik, hanem a belső szabályzatokra bízná ezt a kérdést. Helytelenítette azt is, hogy a népszavazás kezdeményezőjének nevét minden esetben – beleegyezés nélkül – nyilvánosságra lehetne hozni.
A kiegyensúlyozott kampány feltételeit is meg kell teremteni
Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka sajnálatosnak nevezte, hogy a vitát időkeretben folytatják le, így pártja mindössze harminc percben fejtheti ki a véleményét.
Szólt arról, hogy több európai országban növekszik a népszavazások súlya. Ezt azzal magyarázta, hogy az eredményes referendumok növelik egy-egy döntés legitimitását, képesek a valódi népakarat tükrözésére és hosszú távon serkentik az állampolgári részvételt.
Fontosnak nevezte, hogy a törvényjavaslatban a kiegyensúlyozott népszavazási kampány feltételeit is teremtsék meg, ennek érdekében az LMP módosító indítványt nyújt be.
Az érvényességi küszöbbel kapcsolatban azt mondta: míg az új alkotmány a parlamenti választások esetében nem határoz meg ilyet – sőt azt a közelmúltban az országgyűlésiképviselő-választás második fordulójánál is eltörölték – a népszavazások esetében visszaállítaná a kormánytöbbség, ami indokolatlan különbségtétel.
