Az új választási rendszer beterjesztésétől kezdve az ellenzék kereszttüzébe került, amivel természetesen semmi gond nincsen. A csúsztatások és félremagyarázások a Bajnai Gordon által gründolt alapítvány által bemutatott modell nyilvánosságra hozatalával kezdődtek. Véleményük szerint az új rendszerben a Fidesz 2002-ben és 2006-ban is nyert volna. Számításaik során csupán olyan „apróságokról” feledkeztek el, mint például az egyéni jelöltek szereplése, és az egyfordulós rendszer miatt szóba jöhető pártszövetségek vizsgálata.
„Megvan a maga vállalt preferenciája”
Nyilván itt aki modelleket készít, és akármilyen háttérintézményekről beszélünk, mindenkinek megvan a maga vállalt preferenciája – hangsúlyozta a Haza és Haladás alapítvány által készített modell kapcsán föltett kérdésünkre Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány politológusa. Jól tudható módon kötődnek politikai oldalakhoz, értékvilágokhoz – tette hozzá. A modell készítése során el kell dönteni valamit, mivel egy egykori helyzet nem helyettesíthető be teljes mértékben, akkor nyilván bejönnek ezek az értékválasztások a rendszerbe – mutatott rá a politológus.
Szerinte ez nem baj, az a tanulság, hogy ezek a számítások mindig billegnek egy kicsit, és az a helytelen, ha ezeknek az eredményeit feltétel nélkül elfogadjuk. Kumin úgy látja, kicsit átalakítva a feltételeket ki lehet hozni egy teljesen más eredményt ugyanabból a modellezési eljárásból. Mindig lehet érteni, miért születnek ilyen eredmények, de nem szabad messzemenő következtetéseket ebből levonni – mondta a szakértő.
A kormány elkergethető marad
„Alapvetően szakmai vita zajlik a választási rendszer kapcsán, és nem lehet olyan kérdésre válaszolni, hogy a rendszer demokratikus-e, vagy nem.” A politika világa, hogy egy változtatásra azt mondja, hogy diktatúra felé visz-e – tette hozzá. Kumin szerint egy diktatúrát az jellemez, hogy a hatalmon lévőket nem lehet leváltani, ami most körvonalazódik, mindenképpen lehetővé teszi, hogy a kormány elkergethető. Amíg ez érvényesül, addig politikailag túlzó kijelentésnek számít, hogy diktatórikus a mostani rendszer – hangsúlyozta a szakértő.
A baloldal felé lejtett a pálya
Karácsony Gergely, az LMP országgyűlési képviselője, a második kerületi időközi választás egyik legnagyobb vesztese szerint a választójogi törvényről szóló javaslat alapján a Fidesz akkor is megnyerheti a választásokat, ha nem rá szavaznak a legtöbben. Fontos megjegyezni, hogy ilyen eset a mostani választási rendszerben is megesett már. 2002-ben a Fidesz–MDF szövetség 4 503 303, míg az MSZP 4 373 842 szavazatot kapott, mégis az utóbbi alakított kormányt.
Érdemes még egy picit megnézni azt, hogy az 1989 óta hatályban lévő törvénynek milyen anomáliái voltak, és vajon minden demokratikus kritériumot teljesített-e. Már az 1990-es választáson a következő ordító aránytalanságokat lehetett látni: Budapesten a XII. kerületet felölelő választókerületben 58 774 szavazó volt, míg a XXI. kerületi 30-asban 31 505, a 31-esben pedig 31 746. Jól látszik, hogy már akkor erősen a baloldal felé lejtett a terep, és a minisztertanácsi rendelet által megrajzolt körzetek között jóval nagyobb aránytalanságok voltak, mint a mostani rendszerben.
