Elfogadták azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül. A javaslat szerint – amellyel a többi között az egykulcsos személyi jövedelemadót is rögzítő, a pénzügyi stabilitásról szóló kormányzati előterjesztés egészült ki – a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíj-biztosítási Alapot illeti meg. A jogszabály egészéről várhatóan pénteken dönt az Országgyűlés.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a magán-nyugdíjpénztári befizetések „mostantól mindig az állami kasszába mennek”. Előző nap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még csak azt jelentette be, hogy valószínűleg 2013-ban is átirányítják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az állami nyugdíjkasszába, és arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki eddig fenntartotta magánpénztári tagságát. A Stabilitás Pénztárszövetség a bejelentést úgy kommentálta: a javaslat a magán-nyugdíjpénztári szektor végét jelentheti.
A szülők kötelessége gondoskodni a felügyeletükről
Az Országgyűlés többsége támogatta, hogy a családvédelmi törvényben rögzítsék: a szülők kötelessége – külön jogszabályban foglaltak szerint – gondoskodni kiskorú gyermekük felügyeletéről, ha az éjszaka közterületen vagy szórakozóhelyen tartózkodik. Ennek kimondását a parlament ifjúsági bizottsága javasolta, arra hivatkozva, hogy a közterületen, illetve szórakozóhelyen éjszaka felügyelet nélkül eltöltött időben „számos gyermek válik bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé”.
Két fideszes politikus korábban módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a családvédelmi törvény mondja ki: a szülők kötelessége gondoskodni 14 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha az este tíz és reggel hat óra között közterületen tartózkodik. Kőszegi Zoltán és Szalay Ferenc ugyanígy előírta volna, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell 16 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha este tizenegy és reggel hat között szórakozóhelyen van. Ezeket a módosító indítványokat azonban nem támogatták a törvényjavaslat kereszténydemokrata előterjesztői. A családvédelmi törvényről várhatóan következő ülésén dönt a parlament.
Ezer ajánlószelvényt kell összegyűjteni
Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem ezerötszáz, hanem csak ezer ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni képviselőjelölt lehessen a parlamenti választáson. Az Országgyűlés az emberi jogi bizottság erre vonatkozó módosító javaslatát hétfőn fogadta el. Nem támogatták viszont a képviselők azokat a módosító indítványokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Így – ahogyan azt eredetileg is javasolta a kormányoldal – csak egy szavazatuk lesz a határon túl élő magyar állampolgároknak a 2014-es parlamenti választáson.
A parlament elé Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke és a nemzeti összetartozás bizottsága is terjesztett olyan javaslatot, amely létrehozta volna a külhoni egyéni választókerületet. A képviselők – név szerinti szavazással – elutasították az LMP és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon javaslatát is, amellyel terveik szerint megduplázták volna a női képviselők arányát a parlamentben.
Legalább harmincan kell lenniük
Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt alkotott a nemzetiségekről, ami alapján 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Ház 294 igen szavazattal, 58 ellenében fogadta el a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusait, míg a fennmaradó részeket 291 igen voks és 57 elutasító szavazat mellett hagyta jóvá. Az új jogszabályban a nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a teleülésen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-től nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik.
Fontos változást jelent még, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséghez jutottak a települési önkormányzatoknál, a települési önkormányzat pedig nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
Állami kézbe kerülnek
Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény – köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház – az Országgyűlés hétfői döntése értelmében.
A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit erről szóló indítványának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 257 igen, 52 nem és 43 tartózkodó szavazat mellett, míg további passzusait 254 igen, 54 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A kormánypárti politikusok azzal indokolták az esztergomi intézmények átvételét, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással azok működtetéséhez. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet mára már a feladatellátást veszélyezteti, akadályozza és hátrányosan érinti az ellátottak, a diákok érdekeit.
