A küldöttség azután fejtette ki véleményét, hogy az Európai Parlament zöld frakciójának vezetői, köztük Daniel Cohn-Bendit az Országgyűlésben december 23-án tartandó szavazással kapcsolatos aggodalmukat fejezték ki abban a levélben, amelyet keddi brüsszeli bejelentésük szerint José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökhöz intéztek. „Emlékezetesek a szélsőbaloldali radikális nézeteket valló politikusnak a magyar soros elnökség alatt több esetben tett kirohanásai, nemzet- és egyházellenes kijelentései. Ezért sem meglepő a Cohn-Bendit által jegyzett mai, téves információkon és alaptalan rágalmakon alapuló, a magyar kormány lejáratása céljából José Manuel Barrosónak írt levele sem” – áll a közleményben, mely szerint a levél „súlyos pontatlanságokat és tárgyi tévedéseket tartalmaz”.
„Nem igaz, hogy az új választójogi törvény növeli a mandátumelosztás aránytalanságát. Épp ellenkezőleg: az új választási rendszer felszámolja – az egyébként az Alkotmánybíróság által is kifogásolt – választókerületek közötti korábbi súlyos aránytalanságokat. Nem igaz, hogy a Magyar Nemzeti Bank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásának alkotmányos lehetőségének megteremtése csorbítaná a jegybank szuverenitását. Épp ellenkezőleg: egy esetleges egységes szervezetrendszer, összhangban az európai uniós trendekkel, a pénzügyi ellenőrzési rendszert erősítené és tenné hatékonyabbá. Ezen szempontokkal összhangban az új önkormányzati törvény célja szintén a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálása, működőképességének helyreállítása és biztosítása. Az Alaptörvény megalkotásának és az igazságügyi reform célja szintén az átlátható közjogi viszonyok megteremtése.„
A magyar delegáció arra kérte a zöld frakciót és Cohn-Benditet, hogy „az egyes magyar belpolitikai kérdések vizsgálatakor ne csak pártpolitikai és az otthoni testvérpártjának szempontjait, hanem az ügyek teljes hátterét, az egyes intézmények alkotmányos hagyományait és a nemzetközi jogi gyakorlatot is vegyék figyelembe”.
Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms, a zöld EP-képviselőcsoport társelnökei – közleményük szerint – arra figyelmeztetnek, hogy a javaslatok elfogadása „gyakorlatilag a demokrácia és a törvény uralmának végét” jelentené Magyarországon. A két képviselő arra kéri a bizottsági elnököt, hogy „vizsgálja meg, Magyarország tartja-e még magát azokhoz az alapértékekhez, amelyeken az Európai Unió alapul”.
A társelnökök egyebek között azt kifogásolják, hogy a kormány a parlament szavazási rendszerében jelentős változásokat igyekszik keresztülvinni, amelynek révén szerintük korlátozódna az ellenzék részvétele a törvényhozási folyamatban.
Az MNB és a PSZÁF összevonását célzó javaslatot szintén bírálják: ez szerintük „véget vetne az országban az utolsó olyan intézmény függetlenségének, amelyet nem a Fidesz által kinevezett személy irányít”. Kritizálták a levélben a választási törvény tervezett módosítását is, amelyet szerintük úgy alakítottak, hogy „növeljék a lehetőségét annak, hogy a Fidesz a következő választáson is hatalmon maradjon, még akkor is, ha a szavazók világos többsége ez ellen foglal állást”.
