Közlése szerint a törvényjavaslatban a korábbiakhoz képest változás, hogy az egyházak bejegyzési eljárását „részletesebben, teljes körűbben és más szervekkel kiegészülve” tervezik szabályozni, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően. Ugyanakkor továbbra is az Országgyűlés dönt az új egyházak nyilvántartásba vételéről a törvényjavaslat szerint, tehát 14 egyház a törvény erejénél fogva őrzi meg egyházi státuszát, a többi vallási közösség pedig kérelmezheti a nyilvántartásba vételt – tette hozzá.
Ezután – ugyanúgy, mint a kisebbségek esetében – a Magyar Tudományos Akadémiának kell véleményeznie, hogy az adott felekezet eleget tesz-e azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény előír, valamint az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának is meg kell majd vizsgálnia ezeket a kérelmeket a tervek szerint; az Országgyűlés e vélemények figyelembe vételével dönt az adott egyház nyilvántartásba vételéről – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra: a kormánypártok határozott szándéka, hogy a lehető leghamarabb, február végéig további egyházakat vegyenek nyilvántartásba; eddig 72 közösség nyújtotta be az egyházi státusz iránti kérelmét. Meglátása szerint „racionálisan körülbelül egy tucat új egyház lehet február végéig”. Kilenc egyházat minden szempontból megfelelőnek találtunk, például a metodista egyházról bizonyosan elmondható, hogy február végéig az egyházi státuszt elnyerik – mutatott rá.
A parlament vallásügyi bizottságának alelnöke közölte: várhatóan „lesz egy első hulláma az egyházi bejegyzésnek, de ez egy nyitott folyamat, a törvény azt írja elő, hogy egy éven belül csak egyszer kezdeményezhető eljárás, de évente akár bármelyik egyház újra és újra ezt megteheti„.
Amennyiben március 31-ig megtörténik egy adott felekezet egyházként való bejegyzése, akkor annak egyházi státusza folyamatosnak tekinthető – jegyezte meg.
Szólt arról: a törvényjavaslat világosan rögzíti, hogy a bejegyzési kérelemhez milyen mellékleteket kell benyújtani.
