Még idén mennek a milliárdok

Húszmilliárd forintos többlettámogatást kapnak még idén az önkormányzatok – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

Tállai András a kormány döntését ismertetve elmondta: a 20,4 milliárd forint többletpénzt a költségvetés önkormányzati fejezetén belüli maradványokból fizetik ki, vagyis azt nem hiánycsökkentésre, hanem a helyhatóságok gazdálkodásának támogatására fordítják. A kabinet így sok nehéz helyzetbe került önkormányzaton segít, és hozzájárul több nagyváros uniós fejlesztési kötelezettségvállalásához – tette hozzá. Fejlesztések támogatására 8,5 milliárd forintot biztosít a kabinet 17 önkormányzatnak, az óriási mértékű adósság miatt rövid lejáratú hitelek törlesztésének támogatására pedig hétmilliárdot. Utóbbiban 403 helyhatóság részesül. További négymilliárd forintot osztanak szét több mint 1200 olyan önkormányzat között, amelynek települése társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradottabb, a munkanélküliek száma az országos átlagot meghaladó – részletezte. A maradék pénzt, 858 millió forintot szociális alapú tűzifavásárlásra használhatja fel 456 önkormányzat – tájékoztatott az államtitkár.

Tállai András elmondta, a pénzeket várhatóan még a két ünnep között átutalják. Hangsúlyozta, a forrásokat csak a meghatározott célokra lehet fordítani. A mostani döntéssel az önkormányzatok a legnagyobb rendkívüli támogatást kapják a rendszerváltás óta – közölte a belügyi tárca államtitkára.

Januárban minden kiderül

Januárban hirdetik ki az otthonteremtési kamattámogatás jogszabályait, hatályba azonban csak az Európai Unió támogatásvizsgálata után lép – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. Kifejtette, reményeik szerint a vizsgálat néhány hétig tart, de ennyi idő kell is ahhoz, hogy a bankok felkészüljenek, és mindenki megismerje a pontos kamattámogatási feltételeket. Az államtitkár elmondta: négy nagy elemből áll a kamattámogatási rendszer. Ennek várhatóan a legnagyobb része az új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint a használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez kapható támogatás lesz.

A kormány szerdán döntött az otthonteremtési kamattámogatásról.

A kamattámogatással a családok otthonhoz való jutását kívánja a kormány elősegíteni. A támogatás elsődleges feladata, hogy kiegyensúlyozott, ösztönző rendszert hozzon létre, kedvező feltételű, lakáscélú, forinthitel lehetőségének megteremtésével.

Szatmáry Kristóf elmondta: az új lakás vásárlásánál, építésénél, a használt lakás vásárlásánál, korszerűsítésénél a kamattámogatás időtartama legfeljebb öt év, a futamidő ennél magasabb is lehet. Változik a támogatás intenzitása is, attól függően, hogy új lakás építéséről vagy használt lakás felújításáról van szó. A gyermekek számától függően a támogatás akár 70 százaléknál is indulhat, ami az ötödik évre 50 százalékra csökken – mondta, hozzátéve, hogy a lakás értékére vonatkozóan 30 millió forint, illetve 15 millió forint az az összeg, amit tud támogatni a kormány.

„Van egy külön része a kamattámogatásnak, így a hiteladósok ingatlanjainak megvásárlásához, illetve a kisebb lakás vásárlásához is külön kamattámogatási rendszer került kialakításra” – ismertette az államtitkár.

Elmondta: ami új, ami korábban nem volt a kamattámogatási rendszerben, az a Bankszövetséggel való megállapodás alapján a devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetése esetén kapott kamattámogatás. Ez azt jelenti, hogy aki 90 napon túli hátralékban van, azoknak a megállapodás alapján átváltják forinthitelre a devizahitelét, elengedik egy jelentős részét és a fennmaradó rész kamataira is igénybe vehető a kamattámogatási forma – tette hozzá.

Szatmáry Kristóf szerint a lépésnek a családpolitikai jelentőségén túl gazdaságélénkítő hatása is van. Az NGM számításai szerint ha az összes program elindul, és a terveik szerint veszik igénybe azokat, akkor akár a GDP 0,4 százalékával is növelhetik a jövő évi gazdasági teljesítményt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember végén jelentette be, hogy a kormány olyan új programokat hirdet, amelyek segítik a növekedést. Példaként említett egy új otthonteremtési programot, amely ismét vissza nem térítendő kamattámogatást biztosítana a két gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak új lakás építésére vagy vásárlására. Erre 6,5 milliárd forintot irányoznak elő jövőre.

A lehető legrövidebb időn belül

A kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva Szatmáry Kristóf elmondta: már csütörtökön beszélt az államtitkár Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójával, akivel arról állapodtak meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül leülnek tárgyalni a BKV finanszírozásáról.

Szerinte közös cél, hogy a BKV egy fenntartható gazdasági pályán működő gazdasági társaság legyen. Ennek megvannak a feltételei, az államnak is bizonyos forrásokat kell biztosítani, de elengedhetetlen az, hogy maga a BKV, illetve a főváros be tudjon mutatni egy olyan programot, amely hosszú távon fenntartható pályára állítja a közlekedési vállalatot.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Szatmáry Kristófot jelölte ki, hogy egyeztessen a BKV gazdasági és pénzügyi helyzetének stabilizálásáról Tarlós István főpolgármesterrel, aki Vitézy Dávidot delegálta a tárgyalásra.

Az euróválsággal vannak kapcsolatban

Giró-Szász András kormányszóvivő a Standard & Poor's szerdai döntését érintő kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar gazdaság alapjaiban nem történt változás az elmúlt egy hónapban, így a kormány értetlenül áll a hitelminősítő döntése előtt. A kormány álláspontja világos. A sorozatos leminősítések alapvetően az euróválsággal és ennek hatásaival vannak kapcsolatban.

A Standard & Poor's szerdán jelentette be, hogy megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a kormány tárgyalásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta: „nem arról van szó, hogy (a kormány) a jegybanktörvényt vonja vissza, hanem bizonyos esetekben az merül fel, hogy a jegybanktörvény kapcsán az Európai Központi Bankkal nem megfelelően történtek az egyeztetések. Másrészt az merül fel, hogy függesszük fel a jegybanktörvényt addig, amíg ezek a tárgyalások folynak.”

Mint mondta, az Európai Központi Bank 15 észrevétele közül 13-at maradéktalanul, egyet félig vesz figyelembe a kormány, egyet pedig nem, mert az ország nem tagja az eurózónának.