Nemzetbiztonsági érdek a szuperszerv megszületése?

Hatékonyabban és racionálisabban működik majd az új nemzetbiztonsági szolgálat, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK).

Samu Attila az MTI-nek elmondta, a 2012. január 1-jével létrehozandó új adatkoordinációs szervezetre azért van szükség, mert a 2001 óta működő Szebek nem tudta a ma elvárt hatékonysággal betölteni a feladatát. Mint fogalmazott, az új biztonsági kihívásokra többek között a szervezetek hatékonyabb együttműködésével kell reagálni, ehhez pedig a gyors adatelérés is szükséges. Utalt arra, hogy a tervezett átalakításról a Belügyminisztérium törvényjavaslatot készített. Szavai szerint a javaslat sürgős országgyűlési tárgyalását „fontos nemzetbiztonsági érdek” indokolta.

Adatkérés

A főtanácsadó a legfontosabb érdemi változásnak mondta, hogy a NIBEK-nek elektronikus adatkérési kapcsolatot biztosítanak a társzervezetekhez. Ez azt jelenti, hogy az eddigi, gyakran esetleges adatszolgáltatás helyett lényegében közvetlen elektronikus adatlekérési jogosítványa lesz a szervezetnek. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az adatigénylés csak célhoz kötött lehet, jogszerűségének és az adatkezelő egyéni felelősségének megállapíthatónak kell lennie.

A változtatás szükségességét azzal indokolta, hogy egyes szervek nem minden esetben adták át a kért adatokat a Szebeknek, mint mondta, esetenként presztízsokok miatt. Úgy fogalmazott: a Szebek nem tudta betölteni a célját, mert – bár eddig is kérhetett adatokat – valójában nem mindig tudott hozzáférni a szükséges adatokhoz.

Párhuzamosságok

Így például több esetben előfordult, hogy az együttműködő szervek nem tudtak arról, hogy ugyanazon személlyel szemben ugyanabban az időben egy másik szerv is titkos adatgyűjtést folytat. Hozzátette: ezek a párhuzamosságok az új – 2012. december 31-ig kialakítandó – elektronikus adatlekérési rendszernek köszönhetően megszűnnek majd, és a NIBEK már nem lesz kiszolgáltatva az egyes adatkezelőknek. (Adatkezelőnek számít mások mellett a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal vagy az Információs Hivatal.)

Közölte, a NIBEK – jogelődjéhez hasonlóan – szintén nem folytathat titkos információgyűjtést, de ha az említett esethez hasonló párhuzamosságokat lát, javaslatot tehet például az ügyek összekapcsolására, az érintett szervezetek együttműködésére. Elmondta, a médiában megjelent egyes hírekkel szemben a NIBEK nem von majd el semmilyen hatáskört a nemzetbiztonsági szolgálatoktól.

Naplózás

Samu Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a NIBEK csak „célhoz kötötten” kérhet le személyes és különleges adatokat, és valamennyi adatigénylést szigorúan „naplózni” kell mind a NIBEK-nél, mind az együttműködő szervnél. Hozzátette: ennek ellenőrzését a 2012. január 1-jétől működő alapvető jogok biztosának intézménye, a Péterfalvi Attila által irányítandó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság végzi majd.

Jelezte azt is, hogy a NIBEK vezetőjét az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is beszámoltathatja, ami törvényes működésének, ellenőrzésének egyik fontos garanciális eleme. A főtanácsadó arról is beszélt, hogy a NIBEK-nek a kormányzat felé tájékoztatási feladata is lesz, ám ennek keretei még nincsenek meghatározva.

Elmondta, hogy a jövőre kiépítendő zárt elektronikus adatlekérési rendszer biztonságát informatikai fejlesztésekkel fogják garantálni, így illetéktelenek nem férhetnek majd hozzá az adatbázisokhoz.

Érdeklődéssel várják az eredményt

Samu Attila közölte azt is, hogy a tárca „érdeklődéssel várja” Jóri András adatvédelmi biztos soron kívüli vizsgálatának eredményét. Szavai szerint a jogszabályjavaslat beterjesztése óta nem találkozott még olyan „megfontolásra érdemes kritikával”, amelyet a dokumentum egészének ismerete alapján fogalmaztak volna meg, a sajtóban megjelentek azt valószínűsítik, hogy a tervezet kritikusai figyelmen kívül hagyták a javaslatban szereplő garanciális elemek sokaságát.