A miniszter szerint ahogy az idei évben, úgy a következőben is nagyon komoly kihívások elé állítja a tárcát az anyagi helyzet. A csökkenő költségvetés miatt jövőre sem valószínű béremelés vagy jutalom – tette hozzá. Hende Csaba kiemelte, hogy a tárca szűkös pénzügyi helyzete rendkívül szoros, fegyelmezett gazdálkodást kívánt. Ez azzal járt – mutatott rá –, hogy az áldozatos és kitűnő munkát végző katonák, illetve minisztériumi dolgozók sem béremelésben, sem jutalomban nem részesülhettek, miközben hatalmas munkát végeztek.
„Egy év alatt alaptörvényt, honvédelmi törvényt, a katonák jogállásáról szóló törvényt, illetve adatnyilvántartási törvényt is kidolgozni, végigvinni a parlamenten és mindennek a végrehajtási szabályrendszerét kialakítani, az több évre szóló munkaprogram egy egész minisztériumnak, és mi ezt egy év alatt hajtottuk végre” – fogalmazott. A miniszter szerint hasonlóan „extra” feladatot rótt a tárcára a magyar EU-elnökség, amelynek fél éve alatt „hihetetlen munkát végeztek” a minisztériumi dolgozók a normál napirendjük mellett.
Harc a korrupció ellen
Hende Csaba szólt a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítésekről is: „a korrupció egy ezerfejű hidra, sosem lehet azt mondani, hogy végeztünk ezzel a dologgal”; a mechanizmusok megváltoztatásával viszont komoly eredményeket lehet elérni – mondta. A minisztérium számos területen megszüntette a kiszervezést, az őrző-védő cégekkel megszakította a kapcsolatot, a szimulációs, kiképző és számítógépes rendszerek működtetését a saját kezébe vette – sorolta az eredményeket a miniszter.
A tárcánál sikerült komoly lépéseket tenni egy hatékony belső ellenőrzési rendszer kiépítésének irányába is; „én magam negyvenhat büntetőfeljelentést tettem” az átvilágítás során – fűzte hozzá.
A miniszter az idei év nagy kihívásaként említette a Honvédkórház visszaillesztését a honvédség rendszerébe, illetve a két katonai titkosszolgálat egyesítését, valamint a közszolgálati egyetem elindítását. Ezek mindegyike január elejétől elkezdheti végezni a feladatát – mutatott rá.
Döntés a helikopterekről
A jövő év egyik legfontosabb döntése lehet az amerikai gyártmányú, UH-1N-es (Huey) helikopterek beszerzésének kérdése. Erről döntés csak tavasszal várható, mivel számos összetevője van az ügynek – jegyezte meg. A miniszter szerint a régi szovjet technológia lecserélése egy fejlettebb nyugati technológiára „forradalmi változás lenne a forgószárnyas képességünkben, ez egy tartós és új technológiát jelentene”, de még sok kérdést kell tisztázni az ügyben.
Az amerikai kormány haditechnikai kereskedelemért felelős kormányügynöksége december 6-án terjesztette be a kongresszusnak a 30 helikopter átadására vonatkozó kérését. Kedvező döntés után, várhatóan januárban, magyar szakértői bizottság utazik az Egyesült Államokba és tájékozódik a fontos kérdésekről, ők tárgyalnak majd az igényekről és az árakról is – mondta Hende Csaba. „Ez egy lehetőség, ami sokat formálódik még; egy olyan ajtó, mely azért nyílt meg előttünk, mert az Egyesült Államok igen nagyra értékeli a katonai együttműködésünket, azt a teljesítményt, amelyet a magyar katonák a különböző missziókban – különösen Afganisztánban – nyújtanak” – fogalmazott.
Maradnak a missziók
A miniszter elmondta: december elején járt Afganisztánban, ahol az illetékes amerikai parancsnok „szuperlatívuszokban” beszélt a magyar Különleges Műveleti Csoport (KMCS) katonáiról. A KMCS éles harci helyzetben is bizonyított, megmentve amerikai katonák életét – tette hozzá. Az elismerést jól jelzi – mondta –, hogy idén nyáron 14 Humvee (HMMWV) harckocsit, számos kézifegyvert, éjjellátót, számítógépet és egyéb eszközt kaptak a KMCS katonáinak kiképzésére az amerikai hadseregtől.
A missziók fenntarthatóságával kapcsolatban a miniszter elmondta: igyekeznek az anyagi lehetőségeket és a szövetségesek elvárásait a lehető legjobban összehangolni. Elmondta azt is, hogy a közeljövőben biztosan nem szűnik meg egyik külföldi misszió sem, mert pillanatnyilag ennek nincsenek meg a feltételei, de új misszió indítását sem tervezik.
Újraéleszteni a hadiipart
Az afganisztáni szerepvállalást illetően közölte, hogy 2014 (a NATO ekkor vonja ki harcoló alakulatait az országból) után is maradnak magyar katonák a közép-ázsiai országban, de már csak az afgán hadsereg kiképzésével foglalkoznak majd, és sokkal kevesebben, mint most. „A biztonsági felelősséget – valamennyi tartomány felett – a szövetségesek 2014 végéig át kívánják adni a törvényes afgán kormánynak”, de bizonyos, hogy nem hagyják magára az országot – fűzte hozzá.
A jövőt illetően a miniszter fontos célnak nevezte a magyar hadiipar újjáélesztését. „Nagyon mélyről indulunk, hiszen szinte maradéktalanul felszámolódott a valaha virágzó magyar hadiipar” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy számos „kitörési pontot” látnak. Az erre vonatkozó tervek az előkészítő fázisban tartanak, „igyekszünk költséghatékonyan, hazai munkahelyeket teremtve, fenntartva hozzájárulni a honvédségi igények kielégítéséhez” – mondta. A miniszter közlése szerint több projekt is kidolgozás alatt áll, de a jelenlegi fázisban azok egyike sem hozható nyilvánosságra.
