Bűnszervezetben, folytatólagosan – Itt a vádemelés Hagyóék ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Hagyó Miklós és 14 társa ellen a BKV-ügyben.

A nyomozás során annak a gyanúja is megalapozottá, illetve vádképesen bizonyíthatóvá vált, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV Zrt.-t, mint olyan önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet, amelynek a felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ennek érdekében kommunikációs, marketing-, reklám- és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV Zrt. vezetőit, amelyek az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre.

Vádemelés 41 szerződést érintően

A nyomozás során összesen 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 ilyen szerződést vizsgáltak, ebből 31 cég összesen 41 szerződését érintően került sor vádemelésre.

A közlemény szerint Hagyó hivatali helyzetével visszaélve „2008 márciusában arra utasította B. Zsoltot, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Követelése nyomatékosítása érdekében kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget, úgy a B. Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára, 2007 decemberében Hagyó Miklós utasítására kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti. B. Zsolt a fenyegetés és a Hagyó Miklós által folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében 2008 és 2009 évben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyó Miklósnak.” A főügyészség ez alapján Hagyóval szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.

A főügyészség vádat emelt továbbá M. Ernő, a korábbi budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója ellen is, aki szintén utasítási jogkör nélkül hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV vezetőit. Többek között arra utasította őket, hogy vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a takarítási munkálatok elvégzésére a PQS-Plural Kft.-vel kössenek szerződést. A cég azonban az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért a képviselője rávette a BKV Zrt.-nél hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft. vezetőit egy konzorciumi szerződés megkötésére. M. Ernő utasítására a BKV Zrt.-nél lefolytatott közbeszerzési eljárást követően 2008. december 22. napján, konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural Kft. és a Renomé Kft. alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatok ellátását gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.

A vádirati tényállás szerint R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor főosztályvezető vádlottak fiktív jelenléti ívek alapján, azokat vezetőként aláírva, igazolva és bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző M.-H. Éva vádlottnak jogtalanul munkabért, prémiumot és egyéb juttatásokat fizessen a társaság, összesen 24,6 millió forint összegben.

Menedzserszerződések és jogtalan végkielégítés

A „menedzserszerződésekkel” összefüggésben A. Attila vezérigazgató 103,5 millió forint, míg B. Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek – állapította mag a főügyészség.

Vádemelésre került sor dr. Sz-né dr. Sz. Eleonórával, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatójával szemben is, aki 2008. január 24. napján megállapodást kötött A. Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió forint, végkielégítés címén 69,8 millió forint, összesen 86,2 millió forint került kifizetésre. Dr. Sz-né dr. Sz. Eleonóra előre hozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27. napjával a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, erre tekintettel a munka törvénykönyve alapján a vádlottnak a fenti szerződés hiányában végkielégítés nem járt volna. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás célja a BKV Zrt. megtévesztése és a fenti összegek jogtalan megszerzése volt. Erre tekintettel a főügyészség dr. Sz-né dr. Szilágyi Eleonóra ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.