Brüsszeli költségvetési vita: új uniós pénzek és a szuverenitás a tét

Az Európai Unió számára kulcsfontosságú, hogy még idén megállapodás szülessen a következő többéves uniós pénzügyi keretről (MFF) – hangsúlyozta Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban, az uniós parlamentben.

Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos Fotó: AFP

Az MFF – mint mondta – a kiszámíthatóság egyik alapja, amely stabilitást nyújt egy bizonytalan világban. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a romló globális környezet miatt nagyobb rugalmasságra is szükség van, amelyet az Európai Bizottság javaslata már tartalmaz. 

A biztos emlékeztetett: a bizottság olyan költségvetést terjesztett elő, amely tükrözi az EU közös kihívásainak nagyságát. Ennek részeként növelnék a versenyképességre, a biztonságra és az EU globális szerepére fordított forrásokat, miközben fenntartanák az erős támogatást a hagyományos politikák, így a kohéziós politika és a közös agrárpolitika (KAP) számára. 

Serafin ugyanakkor hangsúlyozta: az EU-nak szembe kell néznie a realitásokkal, mivel a tagállamok jelentős költségvetési nyomás alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlenek a prioritási döntések, amelyeket felelősen kell finanszírozni. Mint mondta, a kulcskérdés az, miként lehet összehangolni az ambíciókat a rendelkezésre álló forrásokkal. Egy ambiciózus költségvetéshez szerinte elengedhetetlen az új saját források bevezetése, amelyhez az Európai Parlament támogatását kérte. 

Kitért arra is, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervekre vonatkozó javaslat a rugalmasság erősítését szolgálja, és nem a kohézió, a KAP vagy a szociális célok gyengítését célozza. Épp ellenkezőleg: lehetőséget ad a tagállamoknak és a régióknak arra, hogy korlátozott erőforrásaikat a lehető leghatékonyabban használják fel. Rámutatott: az Európai Uniónak a jelenlegi geopolitikai helyzetben az ellenálló Európa megvalósítását kell támogatnia. Hangsúlyozta, hogy nem szabad feláldozni sem a kohéziós politikát, sem a mezőgazdaságot, és a versenyképesség támogatása sem maradhat el. 

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint a Patrióta-frakció magyar tagjai nem az EU ellenében bírálják a bizottság MFF-javaslatát, hanem az uniós polgárok érdekeit jobban szolgáló EU-ért. Mint mondta, a válságok időszakában az emberek azt várják el az európai intézményektől és a kormányoktól, hogy biztosítsák a békét, a biztonságot és a jólétet. Véleménye szerint azonban az Európai Bizottság javaslata ezekre nem jelent garanciát. 

A képviselő bírálta, hogy – megfogalmazása szerint – a források jelentős része Ukrajna támogatására és „baloldali aktivista hálózatokra” jutna, miközben az agrártámogatások a kohéziós politikával összevonva mintegy 20 százalékkal csökkennének. Hangsúlyozta: ez különösen a gazdákat érinti hátrányosan. 

Gál Kinga kifogásolta azt is, hogy a jogállamisági feltételek kiterjesztése szerinte politikai nyomásgyakorlásra ad lehetőséget, és a tagállami szuverenitást érinti. Úgy fogalmazott: ez a mechanizmus képes lehet a kormányok működésére hatást gyakorolni, amit elfogadhatatlannak nevezett. 

Hozzátette: a jelenlegi politikai helyzetben – megfogalmazása szerint – a Patrióták jelentik az egyetlen olyan politikai erőt, amely a gazdák, a vállalkozások és az állampolgárok érdekeit képviseli. Kiemelte: számukra az emberek érdekei az elsők, Magyarországon és egész Európában. 

Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője úgy vélte: az Európai Parlament „fősodor” pártjai kiszorították a Patrióta-képviselőket a hétéves költségvetés vitáiból. A képviselő bírálta a jelentést, miszerint, a tervezet egyetlen alapba vonná össze a tagállamokat megillető forrásokat, miközben azok felett a bizottság széles jogköröket gyakorolna. 

Győri Enikő szerint ez lehetőséget teremthet arra, hogy politikai feltételekhez kössék a források kifizetését, ami akár oda is vezethet, hogy egyes kedvezményezettek – például gazdák – elesnek a támogatásoktól olyan elvárások miatt, amelyek nem tartoznak uniós hatáskörbe. Példaként említette, hogy Brüsszel Magyarországtól a rezsicsökkentés kivezetését várja el, és ennek megtagadása szerinte a jövőben pénzügyi következményekkel járhat. 

A politikus bírálta az új európai adók bevezetésének tervét is, és úgy fogalmazott: a parlament baloldala és az Európai Néppárt támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek szerinte szűkítik a tagállamok szuverenitását. 

Dobrev Klára, a DK uniós parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az Európai Parlamentben széles körű egyetértés van abban, hogy erősebb, nagyobb és ellenállóbb Európára van szükség, komoly nézetkülönbségek vannak a megvalósítás módját illetően.

Mint mondta, az európai jobboldal az elmúlt években a szabályok egyszerűsítéséről és a deregulációról beszél, amit versenyképességnek nevez, ugyanakkor ez szerinte azt eredményezi, hogy a multinacionális vállalatoknak egyre kevésbé kell figyelembe venniük a munkavállalók érdekeit és a környezetvédelmi szempontokat. 

Hangsúlyozta: a szociáldemokraták ezzel szemben az embereket helyeznék előtérbe a profit helyett. Ennek jegyében kiállnak az önálló és megerősített európai szociális alap mellett, amely a minőségi oktatást, az egyetemes egészségügyi ellátást és a szociális védelem erősítését szolgálná.

Borítókép: Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos (Fotó: AFP)