Tusk kormányában már a 2008–2009-es években is jelentős szerepet játszott az európai integrációért felelős tárcavezetőként és később a költségvetési biztosként dolgozó Janusz Lewandowski tanácsadójaként is. A biztosjelöltek meghallgatásának menetéről lapunk korábban már beszámolt. Amennyiben a biztosjelölt sikerrel jár meghallgatásán, a költségvetés, csalás elleni küzdelem és közigazgatás hatáskörét szerzi meg.
Serafin meghallgatásán kijelentette, hogy legfontosabb küldetése az Európai Bizottság következő hétéves költségvetésének benyújtása lesz,
valamint békülékeny hangot ütött meg, mondván, hogy konzultálni kíván az Európai Parlamenttel, és előmozdítaná az egységet. Serafin kijelentette, hogy az EU következő hosszú távú költségvetésének meg kell haladnia a blokk GDP-jének jelenlegi egyszázalékos küszöbét.
Ez ellentmondásos a takarékosabban számító országok körében, akik egy karcsúbb költségvetéshez ragaszkodnak.
Serafin elismerte, hogy a következő költségvetés kevesebb programot fog tartalmazni, azonban a részletekről keveset árult el.
Több figyelmet kell fordítani a védelemre, miközben a régi prioritásokat, mint például a kohéziót és a zöldkiadásokat sem szabad elfelejteni
– mondta.
A lengyel biztosjelölt portfóliójának része lesz a csalás elleni fellépés is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy dolgozni fog az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) és az Európai Ügyészség közötti együttműködés megszilárdításán, hogy felgyorsítsák a folyamatokat és gyorsabban felelősségre vonhassák a csalókat.
Serafin kijelentette, hogy az EU Szolidaritási Alapja elavult a mai kor követelményeihez képest.
Sokkal többet kell befektetnünk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba
– mondta, hozzátéve, hogy a rendszert át kell alakítani, hogy támogatást nyújtson, ahogy fogalmazott:
itt és most, amikor katasztrófák történnek.
Borítókép: Piotr Serafin lengyel biztosjelölt (Fotó: AFP)
