Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta, Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében jelenleg 2512 felmondólevél van ügyvédi letétben. Ha a tárgyalások során nem sikerül megegyezni, ezek a felmondások március végén aktiválódnak – tette hozzá.
Az egészségügyi államtitkárság folyamatosan egyeztet a betegszállítók és mentők képviselőivel a biztonságos betegszállítás érdekében. Az egészségügyi államtitkárság közleményében kiemelte: az elmúlt év során bekövetkezett üzemanyag-drágulás ellentételezéseként az ágazati vezetés előbb 2011 nyár elején 432 millió forint gyorssegéllyel támogatta a betegszállítókat és mentőket, majd az év utolsó napjaiban újabb félmilliárd forintot juttatott az Országos Mentőszolgálatnak és a betegszállítóknak a mentés és betegszállítás folyamatosságának biztosítása érdekében.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt közölte, hogy mostanáig az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akciójukhoz nagyjából 2500-an csatlakoztak. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy működtetéséhez az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatása elengedhetetlen, ugyanakkor azt mondta, hogy az e célból indított akciókkal nem ért egyet.
Hírzárlat
A szimpózium résztvevői a kormányzattal mintegy két hete megkezdett tárgyalásokról – tartva magukat megegyezésükhöz – ezúttal sem árultak el részleteket. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az idén már kétszer fogadta a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit. Az első, január 5-i egyeztetés után az államtitkár azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben.
Papp Magor keddi felszólalásában ismételten utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végi nyilatkozatában azt ígérte: a népegészségügyi termékdíj teljes összegét béremelésre fordítják. Bélteczki János
szerint viszont ezzel együtt sem számolhatnak teljes egészében azzal a 30,6 milliárd forintos forrással, amelyről az egészségügyi államtitkár beszélt, mivel abból a 15,6 milliárd forintos uniós forrás teljes összege közvetlenül nem fordítható a bérekre.
Nincs egyetértés a mikéntről
A szimpóziumon elhangzottak alapján kiderült, hogy az egyes szakmai szervezetek más-más módon oldanák meg a bérrendezést. Míg a MOSZ elnöke azt mondta: az egészségügyi dolgozók 50 ezer forintos, orvosok tekintetében pedig 100 ezer forintos béremelése mintegy nettó 76 milliárd forintból megvalósítható lenne, Rácz Jenő háromlépcsős bérfelzárkóztatásról beszélt. Mint a kórházszövetség elnöke kiemelte: „nem tartható tovább”, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresethez képest az egészségügyi dolgozók nettó átlagkeresete 15 százalékkal marad el. Első lépcsőben ezt kell alapul venni, majd a következő két évben 10-10 százalékos bérfelzárkóztatást kell elérni. Rácz Jenő szerint a három év vonatkozásában ez összességében 160 milliárd forintos bérnövekményt jelentene.
A szimpóziumon előadást tartott Csiba Gábor, a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is, aki annak idején előállt a „hamburgeradó” ötletével, amely végül módosításokkal „chipsadóként”, de egy konkrét többletforrása lett az egészségügyi ágazatnak. Csiba Gábor azt javasolta, a chipsadó termékkörét – eredeti ötlete alapján – bővítsék ki a zsíros ételekre, valamint az alkohol- és dohánytermékekre is. Az új források mellett – véleménye szerint – a meglévő források újraosztására, továbbá racionalizálásra, a feladatok és a területek újraosztására van szükség. Az egészségügyi rendszer működtetéséhez Csiba Gábor szerint is elengedhetetlen a dolgozók bérfelzárkóztatása, amelynek alapja egy kiszámítható egészségügyi életpályamodell kell, hogy legyen.
Új keretrendszerre van szükség, ami gyógyír lehet az orvosmigrációra – fogalmazott az MNO-nak korábban adott interjújában Papp Magor. Hangsúlyozta: ők a magyar egészségügy újjáépítésében érdekeltek.
A Magyar Rezidens Szövetség elnökével készült interjút ittolvashatják.
