Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a minisztérium javaslata alapján az országban 168 járást alakíthatnak ki, de a fővárost is hét kisebb közigazgatási körzetre osztják. Budapesten két budai (észak, illetve dél) és öt pesti (észak, dél, kelet, nyugat, valamint belső) körzetet hoznak létre.
A kormány célja a járási rendszer kiépítésével az, hogy közelebb vigye az állami szolgáltatásokat a polgárokhoz, és azokat elérhetőbbé tegye – közölte a közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Nyíregyházán. A tárcavezető szerint az idei év „a nagy felkészülés éve lesz”, fel kell készülni a 2013. január 1-jén elindítandó rendszerre. Mint mondta, a kormány tudatában van annak, hogy a területi hovatartozással kapcsolatban a településen élők érzékenyek, így igyekeznek a járások kialakításánál óvatosan eljárni.
A kormany.hu oldalon már elérhető a járási leosztás, a tervezetet a települések képviselő-testületi tagjai és a polgármesterek január 29-ig véleményezhetik – emlékeztetett Navracsics Tibor. A miniszter hozzátette: ha egy település más járáshoz szeretne tartozni, akkor arra is lehetőség van, a döntést a területileg illetékes kormányhivatal és kormánybiztos szakmai véleményére támaszkodva hozzák majd meg.
Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A tervek szerint 12 járást alakítanak ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lesz a legtöbb járás. Navracsics Tibor elmondta: a kormányablakrendszer, amely jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működik, a jövőben a járási székhelyeken, illetve a nagyobb településeken is elérhető lesz.
Egyszerűbb és barátságosabb ügyintézés
A kormány bízik abban, hogy a polgárok érzékelik majd azt a kulturális váltást, amely ma az államigazgatásban és közigazgatásban végbemegy – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az államigazgatási szervezet egy évvel elkezdődött átalakításával kapcsolatban a miniszter kiemelte: olyan államigazgatást, valamint területi-állami intézményrendszert kíván létrehozni a kormány, amely lehetőség szerint hatékonyabbá teszi a működést, illetve az állampolgároknak egyszerűbbé és barátságosabbá teszi az ügyintézést. A kormányhivatalok és kormányablakok hálózatának létrehozásával a miniszter szerint sikerült ezt a cél elérni.
A nyíregyházi kormányablak az egyik legkiválóbban teljesítő és legnépszerűbb ilyen intézmény az országban, ez is azt jelzi, hogy közkedveltté vált ez a fajta ügyfélfogadás – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A tárcavezető szerint önmagában az a tény, hogy a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményrendszer átvételét a kormányhivatalok hajtották végre, jól mutatja, hogy ezek a hivatalok mekkora bizalmat alakították ki saját működésük iránt.
Nem fölöslegesek
A kormány eredeti célja, hogy minél hatékonyabb és bürokráciamentesebb ügyintézés valósuljon meg, az államapparátus létszámával összefüggésben pedig a gazdasági ésszerűség szempontjainak kell dominálniuk – mondta. Navracsics Tibor a napokban. A tárcavezető a közszférában megkezdődött elbocsátásokról szólva úgy fogalmazott, hogy ez egyszerre jelenti a „pufferként” létező üres, valamint az állami feladatellátás ésszerűsítése következtében fölöslegessé vált álláshelyek megszüntetését.
A kormányzat nem tartja fölöslegesnek azokat az embereket, akiknek a feladatkörük megszűnésével távozniuk kell a közszférából – hangsúlyozta Navracsics Tibor, hozzátéve, nekik hozta létre a kormány a Karrier Híd Programot, amelynek keretében járulékkedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik a közszférából most elbocsátandó kormány- és köztisztviselők munkaerejére igényt tartanak. A kettős intézkedéssel, illetve a Karrier Híd bevezetése révén megoldható az állami működés ésszerűsítése, másrészt a felszabaduló munkaerő „átsegíthető” a piaci szférába – vagy legalábbis a piaci szereplők érdekeltté tehetők annak érdekében, hogy itt találjanak munkát – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
